Hiába a jelenlegi magasabb vízszint, egyelőre nem nyitják ki a vízügyi szakemberek a Fehér-Körösön Gyulánál található árvízi szükségtározót. Az építmény eredetileg azt a célt szolgálja, hogy árvíz esetén a töltés mellett található mezőgazdasági területekre tudják elvezetni a felesleges vízmennyiséget. A Körösök vidékén ugyanis az egyik legjelentősebb víztárolási lehetőség a folyók medrében van. A gyulai duzzasztó például aszályos időszakokban a vízszint megfelelő szabályozásával az öntözővíz kivételét is segíti. Szabó János, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy ha a jelenlegi árhullám levonul, akkor megpróbálják megtartani az abból eredő víztöbbletet.
– Amikor már látjuk, hogy nincs ráfutó árhullám, tehát újabb árhullám nem érkezik és már nem kell további készültségre számítani, akkor nem engedjük el teljesen a vizet, tehát nem akkor kezdjük meg a duzzasztást, amikor levonul teljesen az árhullám, hanem már az árhullám végén megkezdjük a folyamatot – fogalmazott.
Az egykori Fehér-Körös medre, vagyis az Élővíz-csatorna három városon, Gyulán, Békéscsabán és Békésen folyik keresztül összesen 37 km-es hosszúságban. Szabó János hangsúlyozta, hogy az igazgatóság területén a holtágak mellett a csatornák is jelentős vízmennyiséget képesek tárolni.
– Próbálunk mindenhol a csatornáinkban, minél több vizet ott tartani lehetőség szerint. Példaként említeném a levonuló árhullámunknál Mezőberény térségében a Hosszúfoki szivattyútelepünket, amelyet már be kellett volna indítani, ha az ún. indulási vízszintet nézem, de nem tettük, hanem próbáljuk a Hosszúfoki-csatornából az oldalcsatornákba kiengedni a vizet ott Sarkad térségében például a Peckes-csatornába a Gyepesből – részletezte.
Az igazgató hozzátette, hogy igyekeznek a gazdákkal szorosan együttműködni annak érdekében, hogy egy tavalyihoz hasonló aszályos év esetén, minél több vizet tudjon felhasználni öntözésre a helyi mezőgazdaság.
-400x225.webp)
