A Kisdelta árvízi szükségtározó nyitási gyakorlata lehetőséget biztosított arra, hogy a vízügyi szakemberek a társszervek munkatársaival további védelmi feladatokat is gyakorolhassanak.
– Habár az utóbbi évek aszályos időjárása következtében Magyarországon előtérbe került a vízhiány elleni védekezés, a vízmegtartás, a vízvisszatartás, de nem feledkezhetünk el az ágazat egyik legfontosabb feladatáról, az árvízvédelemről, ezért tartunk tározó megnyitási gyakorlatot a Kisdelta árvizi szükségtározónál – hangsúlyozta Lúczi Gergely, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.
Az ágazat legfontosabb eredménye az elmúlt 15 évben az, hogy létrejött a digitális, modell alapú vízgazdálkodás – erről már az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója beszélt. Láng István kiemelte: a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ a teljes Tisza-völgyet le tudja elemezni bármilyen összetett árhullám esetén.
– A Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ munkatársai meg tudják mondani, hogy ezeket az árhullámokat hogyan moduláljuk a meglévő tározónkkal úgy, hogy a védekezési költségek a legkisebbek legyenek. Ez egy nagyon jelentős előrelépés volt a digitális vízgazdálkodásban. Azt a javaslatot is a TÁREK-et üzemeltető szakemberek dolgozták ki, hogy melyik az az optimális nyitás, amit alkalmaznunk kell a mai gyakorlatban feltételezett hidrológiai körülmények között – mondta el Láng István.
A vízkárelhárítási gyakorlat aktualitását az adta, hogy harminc évvel ezelőtt, 1995-96 telén volt az a rendkívüli árvíz, amely Gyulát is veszélyeztette, illetve indokolttá tette az akkor még csak terveken létező Kisdelta szükségtározó kialakítását.
– A harminc évvel ezelőtti veszélyhelyzet eredményeképpen lett egy olyan terv, hogy megépítsék a Kisdelta szükségtározót. Előtte a Mályvádi tározót, vagy a következőt, a Mérgesit nyitották meg, amely funkcionált is a '90-es években. Ez pedig a Kisdelta, ami 25 millió köbméter vizet tud befogadni, csökkenti a terhet adott esetben a Fehér-Körösön vagy a Kettős-Körösön is – hangsúlyozta dr. Takács Árpád főispán, a Békés Vármegyei Területi Védelmi Bizottság elnöke.
A gyakorlat legfontosabb feladata az, hogy a beavatkozási cselekedetsor gördülékeny, jogszerű és szabályszerű legyen, hiszen egy elárasztásnál érdekek sérülnek és kártérítési kötelezettség is felmerül – hangsúlyozta az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára. V. Németh Zsolt hozzátette: az elmúlt években ugyan a klímaváltozás nyomán a vízmegtartás volt a középpontban, de a szélsőséges időjárás miatt az árvízi védekezés sem kerülhet háttérbe.
– A veszélyérzetünk nem szabad, hogy csökkenjen, hiszen az elmúlt esztendőben volt olyan nap, amikor a Dunán az évtized árvize vonult le, a Tiszán, a Tisza vízgyűjtőjében pedig aszályhelyzet volt. Nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy ez a veszély bármikor fennállhat, a magyar vízügy pedig már bizonyított az elmúlt években – húzta alá V. Németh Zsolt.
A gyakorlatra az ország szinte minden vízügyi igazgatóságáról érkeztek a Fehér-Köröshöz, ahol egy mobil szivattyús vezetékkel töltötték fel a szükségtározó megnyitásához szükséges műtárgy egy részét. Amikor elérték a megfelelő vízmennyiséget a vízgazdálkodásért felelős államtitkár egy gombnyomással megnyitotta a szükségtározót, ezzel utat adva a Fehér-Körös vizének.
A vízügyi szakemberek a gyakorlat tapasztalatait kiértékelik, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával egyeztetve azt is megvizsgálják, hogy milyen lehetőség nyílik az árhullám levonulása után a helyi vízvisszatartásra.
Galéria
