A kis őrgébics méretre a seregélyhez hasonló, kistestű énekesmadár. Jellegzetessége, hogy felső csőrkávája kampós végű, akárcsak a sólyomféléké. Néha kisebb rágcsálókat is megeszik, de fő táplálékát a rovarok képezik. Leggyakrabban a pusztákon, nyílt élőhelyeken találkozhatunk vele. Olyan területen telepszik meg szívesen, ahol valamennyi cserje, bokor is van, mivel fészkét ezekre rakja. A többi gébicshez hasonlóan a kis őrgébics is úgynevezett vártamadár, azaz valamilyen magasabb helyről, bokrok, fák csúcsáról lesi a talajon mozgó tücsköket, sáskákat, szitakötőket, onnan csap le rájuk.
Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Nagyon rövid ideig tartózkodik Magyarországon: április végén, május elején érkezik, és augusztus végén, szinte naptári pontossággal, már el is vonul. Mindössze négy hónapja van tehát a költésre, s arra, hogy fiókái megerősödjenek. Megérkezése után két-három héttel a tojó már ül az 5-6 tojásos fészekaljon, június végén pedig a legkorábbi fiókák már ki is repülnek.
A Kígyósi-pusztán június utolsó napjaiban a nemzeti park szakemberei több fiókát is megfigyeltek, melyek ekkor még a fészek közelében tartózkodtak. Szüleik további egy-két hétig etetik őket, amíg meg nem tanulnak önállóan táplálkozni.
A kis őrgébicsnek jellegzetes csettegő hangja van, de éneke nem feltűnő. Sokkal inkább a külsejéről, világos dolmányáról és fehér hasáról lehet felismerni a dűlőutak menti bokrokon üldögélő példányokat.
Forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu
