Óvakodjunk? Óvakodjunk!
A kiber-tér valós tér, legalábbis úgy érdemes rá tekinteni. Mint a „való életben” az online és digitális világban is árthatnak nekünk, lophatnak, csalhatnak, de zsarolhatnak, átverhetnek, zaklathatnak és bántalmazhatnak is minket. Ezek elkerülésének legfontosabb lépése a körültekintő webhasználat.
– Tegyük fel a kérdéseket: Egy számomra ismeretlen, vadidegen személy miért keresne fel pont engem azért, hogy az én pénzemet megsokszorozza, miért akarna nulla munkával gazdaggá tenni? Neveztem én bármilyen nyereményjátékra, ha igen, akkor mi volt annak a tétje? Mit kellett megadjak? Ha én árulok valamit az interneten, miért kell belépjek az internetbankomba? Miért kell a nyereményjátékhoz vagy egy általam eladott termék vételárának kifizetéséhez az én bankkártyám összes adata? – fogalmazott Telekné Furák Mónika.
– Sokszor találkozunk olyan ügyekkel, amikor a sértett egy olyan oldalról próbál vásárolni, amely mögött nincs is valós cég, de azért ezt választotta, mert a termék a felénél is olcsóbban volt fent, mint bárhol máshol. Ha valami túl olcsó, nem minden esetben kihagyhatatlan ajánlat, sőt erősen gyanúra ad okot – folytatta a bűnmegelőzési osztályvezető.
Nemcsak a pénzünk lehet veszélyben! Visszaélhetnek fotóinkkal, adatainkkal vagy éppen kiismerhetik szokásainkat. Ha egy betörő vagy betörő csoport kifigyelte a házunkat, megtudják a nevünket és mi kirakunk egy családi képet valamelyik közösségi médiára, hogy éppen 1000 km-re vagyunk, elmentünk hazulról, akkor mondhatni jelezzük nekik, hogy szabad a pálya, nem vagyunk otthon. Igyekezzünk csak annyi információt feltenni a közösségi médiára, amivel nem adunk lehetőséget, hogy később visszaéljenek vele. Tovább védhetjük magunkat azzal, ha beállítjuk, hogy a bejegyzéseinket, képeinket csak az ismerőseink, vagy kijelölt személyek láthassák, így olyan nem fogja meglátni, akinek nem célozzuk.
Telekné Furák Mónika kiemelte, hogy semmiképpen se adjunk online jelet arról, hogy nem tartózkodunk otthon.
A rendőrség összefoglalta a legfontosabb lépéseket: gyanakodjunk, legyünk résen. Felelőtlenül ne rakjunk ki magunkról adatokat, fényképeket. Gondoljuk végig, hogy valóban szükséges-e a banki adataink vagy bankkártyánk adatainak a megadása. Figyeljünk a helyesírásra, a magyarságra és a mondatszerkezetekre is, ugyanis könnyen, szabad szemmel ki lehet szúrni, ha fordítóprogramot használtak.
– Nagyon fontos, hogy akit nem ismerünk személyesen, és bejelöl minket, vagy fordítva, az korántsem biztos, hogy valóban az ismerősünk – emelte ki az alezredes.
Illusztráció: pixabay.com
Kik a targetáltak?
Nem lehet már kijelenteni azt, hogy az egyik korcsoportban lévő embereket sűrűbben verik át, mint a másik életszakaszban élőket. Azt viszont látjuk, hogy egyes bűncselekmények könnyebben beválnak egyes korcsoportoknál – derült ki a beszélgetésünk során.
Az idősebb, nyugdíjas korosztályban sajnos nagy a térhódítása az úgynevezett nigériai módszeres csalásoknak. A fiatal felnőtt és középkorú korosztály már sokszor tudatosabban használja az internetet, több mindent intéz ott. Termékeket adnak-vesznek, internetbankot használnak, filmet néznek, játszanak. Ebben a korosztályban a rövidebb úton, gyorsan elkövetett, tévedésbe ejtő módszerek működnek inkább.
A Covid-19 átkényszerítette az embereket az online térbe. Akkor a betegségtől való félelem, a megelőzés, a tanulás és az otthoni munka adott egyfajta új teret, de valahogy a többség azt nem vette komolyan, hogy nem mindenki jószándékú ezen a téren. Értelemszerűen, mikor felocsúdtunk a járvány után, akkor jöttek elő azok a problémák, hogy mások is átszoktak az online térbe, akik közül sokan külföldről becsaphatják az embereket – emelte ki a szakember.
Békés vármegyében melyek a leggyakoribb bűncselekményformák a digitális térben?
Békés vármegyében a legtöbb feljelentést a hamis banki telefonhívásokból adódó csalások és az SMS-ben küldött adathalász linkekkel megszerezett fizetési adatok miatt teszik. Továbbá sűrűn előfordul a nigériai csalás is, amikor felkeres egy „elfeledett családi szálon élő, eddig nem ismert rokon, aki haldoklik és ránk akarja hagyni a vagyonát”, vagy éppen a közösségi média profilunk alapján szeretne minket megismeri, majd szerelmet színlelve különböző összegeket kér.
Mit mondjunk a fiataloknak?
A legfontosabb, hogy ne játékként tekintsenek az okostelefonra és az internetre. Ha megismerkednek valakivel az interneten, nem szabad egyből arra gondolni, hogy az egy valós személy, hiszen bárki regisztrálhat valótlan névvel e-mail címet, majd közösségi médiás profilt. Ne osszanak meg magukról nagyon személyes adatokat, illetve fényképeket, videókat.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy semmiképp se küldjünk, tároljunk, vagy kérjünk pikáns képet senkitől. Ha tőlünk kérnek hasonlót, akkor pedig álljunk ellen mindenféle kérlelésnek és tiltsuk az adott személyt.
Senki kérésére vagy nyomására ne készítsenek magukról hiányos öltözetben képeket vagy videókat. Ha valaki csak ezért akar velünk ismerkedni, barátkozni, akkor ne akarjunk vele kapcsolatot fenntartani. Hogyha egyszer eleget teszünk ezen kérésének, a következő kérésnek is eleget fogunk, ugyanis már zsarolhat, hogy az előző képet közzé teszi. Amennyiben valaki rendszeresen írogat, de nem szeretnének vele kapcsolatot tartani, ne féljünk letiltani őket a közösségi média felületein, ugyanis, ha ezt megtesszük, hamarabb véget vethetnek ennek. Ha válaszolnak és a másik oldal látja, hogy őt lehet piszkálni, akkor folytatja.
Gyanús és nem elég gyanús megkeresések:
E-mailek, SMS-ek esetén röviden-tömören a már említett elővigyázatosság a legfontosabb. Mielőtt megnyitjuk az üzenetben lévő linket, vagy teljesítjük az abban foglaltakat, keressünk rá az interneten arra, hogy valóban létezik-e olyan, amit kérnek tőlünk, hiszen könnyen rálelhetünk arra, hogy éppen át akarnak minket verni.
A telefonhívásoknál már más a helyzet ugyanis a csalók már tudják maszkolni a telefonszámukat, tehát a telefonunk nem azt a telefonszámot jelzi ki, amelyről valóban hívnak. Például, ha látszólag a mi bankunktól hívnak, akkor se higgyünk el mindent. Hogyha azt mondja, hogy valami nagy baj van és meg kell oldani, akkor fel kell ajánlani, hogy ezt nem telefonon szeretnénk elintézni, hanem bemegyünk személyesen a legközelebbi fiókba.
Illusztráció: pixabay.com
Milyenek ezek a webes lókötők?
Az online bűnelkövetők leggyakrabban nem eszközeinket hackelik meg, hanem minket. Esettanulmányok bizonyítják, hogy például egy banki hívásos csalásnál is, ahol „vírusírtót” töltetnek le a sértettel, 8 részcselekményt kell végrehajtania a sértettnek, hogy megvalósuljon a bűncselekmény. Ha a 8 közül egyet nem hajt végre, akkor nem keletkezik kára – adta tudtunkra a rendőrség.
Visszakaphatjuk a pénzünket?
– A bejelentést követően a rendőrség soron kívül intézkedik az elutalt pénzösszegek lefoglalására és amennyiben ez az összeg még a célszámlán található, úgy azt átutaltatja a rendőrség a letéti számlájára, amiről később a sértett által megadott számlára utalják. Amennyiben tovább utalták a pénzt, a rendőrség addig követi a pénz útját, amíg lehetséges. Amennyiben az eljárás során az elkövetőt azonosítjuk és nála kutatást, lefoglalást hajtunk végre, akkor az esetlegesen lefoglalt vagyontárgyai egy későbbi értékesítési folyamat során eladásra kerül, amiből kártalanítani lehet a sértettet – válaszolta kérdésünkre.
A rendőrség pedig töretlenül küzd a bűn ellen az online térben is. A KiberPajzs, és az aktív bűnmegelőzés mellett figyelemfelhívó kampányokkal és új bűnözési formák civilekkel való megismertetésével küzd a rendőrség a modernkori bűnmegelőzésért.
A cikk Telekné Furák Mónika rendőr alezredes, bűnmegelőzési osztályvezetővel készített interjúnk, valamint a rendőrség e-mailben adott válaszaiból tevődik össze.
