Hosszú évekig a nagyhírű Békés-tarhosi Zenei Napok részeként rendezték meg az országos versenyt, azonban lassan két évtizede már a Bartók Béla szakgimnázium látja vendégül hazánk tehetséges zongoristáit, így a megye egyetlen klasszikus zenészt képző középiskolája kapja a többnapos esemény rendezési jogát. A versenyt három évente írja ki az Oktatási Hivatal a zeneművészeti képzést folytató középiskoláknak. Az idei megmérettetés a szakértők szerint soha nem látott színvonalat hozott. A tapasztalatokról és az eredményekről Csajányi Melindával, a zeneiskola igazgatójával beszélgettünk.
- Mit jelent az, hogy Békéscsaba és a Bartók Béla szakgimnázium lehet a házigazdája a megmérettetésnek?
- Az oktatási kormányzat korábbi döntése alapján középfokú művészeti versenyt csak művészeti középiskola rendezhet, ezért a békéscsabai intézmény, mint szakgimnázium tölti be a rendezői szerepet azzal a hatalmas előnnyel, hogy a zeneiskolánk tanárai is szívvel-lélekkel segítik mindig a vendégfogadás és a gördülékeny versenyszervezés munkáját. Az, hogy három évenként városunkba, iskolánkba érkezik a felnövekvő zongoraművész generáció színe-java, s a Zeneakadémia világhírű művésztanárai, szélesre tárja a zenészvilág kapuit mind növendékeink, mint tanáraink előtt. Nem csupán fontos ismeretségek, barátságok köttetnek vagy folytatódhatnak a három versenynap alatt, hanem módunk nyílik itt, a keleti végeken „saját otthonunkban” ülve meghallgatni az ország zongorista élvonalát. Ez mind tanárainknak, mind növendékeinknek nagyon sokat ér. Városunkba az eltelt két évtizednek köszönhetően már szinte „haza” járnak a nagy hírű zongoratanárok, akik növendékeiket kísérik és újra rácsodálkoznak az itteniek vendégszeretetére, nyugalmunkra, Békéscsaba szépülésére.
- Milyen rangja van a megmérettetésnek? Kik kaptak helyet a zsűriben?
- A középfokú zongoristaképzés területén vitathatatlan primátusa van ennek a zongoraversenynek. Akik itt előkelő helyezéseket kapnak, néhány év múlva szinte mindannyian a zeneakadémia hallgatóiként vagy hazai és külföldi koncerttermek szólistáiként jelennek meg. Ennek nem csupán a kiváló hazai alap- és középfokú zenészképzés az oka, hanem az is, hogy a versenyünk zsűrijét mindig a zenei felsőoktatás legfelső szinte adja. A zsűri elnöke minden esetben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszakának vezetője, ez alkalommal Dráfi Kálmán zongoraművész és az egyetemi oktatói kar legkiválóbb zongoristái közül ketten, ebben az évben Réti Balázs és Eckhardt Gábor zongoraművészek.
- Hányan vettek részt a versenyen? Hány városból-intézményből érkeztek versenyzők?
- Ebben az évben minden eddiginél többen jelentkeztek tizenhárom zeneművészeti szakgimnáziumból, s igen szigorú versenyszervezőként kellett meghatároznom úgy az keretszámokat, hogy az elődöntőt és a döntőt meg tudjuk rendezni a rendelkezésünkre álló három nap alatt. Végül 46 versenyző ült zongorához. A két budapesti zeneművészeti szakgimnázium majdnem a versenyzők felét állította ki, de érkeztek hozzánk Szegedről, Debrecenből, Miskolcról, Győrből, Vácról, Kecskemétről, Székesfehérvárról és Pécsről is. A rendező békéscsabai művészeti szakgimnázium két fiatalt indított.
- Mit jelent a középiskolásoknak ez a verseny? Milyen állomásnak számít? Hol kell tartaniuk a pályafutásukban azoknak, akik komolyan szeretnék folytatni a pályafutásukat?
- A zenei versenyek ezen a szinten – sajnos - szó szerint versenyek, hiszen a művészeti felsőoktatásba nagyon kevesen jutnak be. A versenyzők pontosan tudják, hogy későbbi művészi karrierjük első eredményeként írhatják majd be e verseny eredményét, ha sikerül díjat szerezniük. Előny az is, hogy a zeneakadémia zsűrijében helyet foglaló tanárok, megismerik őket, játékukat, emlékeznek versenyműsorukra a későbbi felvételin. Épp ezért igen komoly tétje van az ifjú muzsikusok életében az ilyen versenynek. Akik itt pódiumra kerülnek, szinte mindannyian 5-6 éves koruk óta tanulnak zongorázni, s bizony itt már nagyon magas a színvonal. A zsűri azonban kizárólag azokat a versenyzőket díjazza, akik a pontosság, technikai biztonság mellett valódi művészi ihletettségű játékot mutatnak. Sokan olyan darabokat játszanak a verseny döntőjében, melyekkel tanáruk annak idején a zeneakadémián diplomázott.
- Milyen ez a „zongorista generáció”? Hány tehetség van hazánkban, akik a jövő nagy művészei lehetnek?
- A zsűri és a zongoraművész–tanárok közönségének egybehangzó véleménye volt, hogy az idén iskolánk falai között megrendezett XVI. Országos Zongoraverseny művészi színvonala soha nem látott magasságokat ért el. A nagydíjasok Forgó Benjámin és Balázs Elemér György (Budapesti Bartók Szakgimnázium) - és a korcsoportok győztesei (I. korcsoport: Ho Khan Van és Dömötör Máté – Budapesti Bartók Szakgimnázium; II. korcsoport: Csőke Noémi – Kecskeméti Kodály Szakgimnázium; IV. korcsoport: Krápicz Balázs – Győri Richter Szakgimnázium) a szakmai közönség szerint olyan színvonalon játszottak, mely a világ bármelyik koncerttermében kirobbanó sikert aratott volna. Hozzájuk kellett mérni a többi, szintén igen komoly művészi színvonalon játszó versenyzőt!
- Milyen eredmények születtek? Hogy szerepeltek a békéscsabai Békés megyei versenyzők?
- Az igen szigorú zsűri az első korcsoportban két első és egy harmadik díjat adott ki, a második korcsoportban egy első és egy második díjat, a harmadikban csak két második díjat ítélt oda. A negyedik korcsoportban, ahol a 18–19 éves versenyzők szerepeltek, már érett művészek ültek zongorához Békéscsabán, itt egy első és két második díjat adott ki a zsűri. A verseny sajátossága évtizedek óta, hogy a korcsoport győzteseken kívül azt az ifjú zongoristát, aki az egész mezőny felett teljesít, nagydíjjal jutalmazza a zsűri. Az idei zongoraverseny valóban soha nem látott magas színvonalát mutatja az a precedens nélküli eset, hogy a zsűri kénytelen volt két nagydíjat kiadni, mert Balázs Elemér György és Forgó Benjámin egyformán elkápráztatta játékával nemcsak a közönséget, a zsűrit, hanem még versenyzőtársaikat is. Mindketten dr. Hargitai Imre tanítványai a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban.
A Békéscsabai Bartók Szakgimnázium két növendéket indított a – fent kiemelten – rendkívül erős negyedik korcsoportban. Mind Csukás Eszter, aki a televíziós Virtuózok döntőjében is szerepelt, mind Gulyás Berta magabiztosan, gyönyörű játékkal örvendeztetett meg bennünket. Gulyás Berta hatalmas eredményt ért el azzal, hogy a döntőbe zongorázta magát és az iskolát, ahol nem ijedt meg a nagy ellenfelek erejétől és figyelemre méltó játékával emlékeztette a zsűrit arra, hogy a békéscsabai szakgimnázium nem csupán a szervezésben, hanem a zenészképzésben is igazán jó.
