Tudósításunkat az alábbiakban időrendi sorrendben tesszük közzé, vagyis a régebbi bejegyzések a cikk legvégén, a legfrissebbek pedig a legelején találhatók. Ha kíváncsi az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, kattintson ide.
Öt éve alakult, és ma tartja utolsó soros ülését Békéscsaba a jelenleg regnáló képviselő-testülete. A közgyűlés elején Szarvas Péter polgármester átadta a Békéscsaba Közgyűlésének Elismerése kitüntetéseket Bugyinszki Tamásnak és Seres Sándornak. A kitüntetettekről szóló cikket itt olvashatja.
Köszönetet mondott több elköszönő képviselő
Szente Béla a bejentések között, a közgyűlés végén köszönetet mondott a jegyzőnek és a hivatalnak, hogy képviselői munkáját folyamatosan segítették, és eredményesen működtek együtt. Szarvas Péter jónak ítélte Szente Béla munkáját, és bár a következő hónaptól a képviselő nem lesz a testület tagja, biztos abban, hogy a továbbiakban is együtt tudnak majd dolgozni más területen.
Miklós Attila 26 év után nem lesz képviselő októbertől. Köszönetét fejezte ki név szerint valamennyi polgármesternek és jegyzőnek az együttműködésért. Elmondta, hogy számos bizottságnak lehetett tagja, és itt is név szerint felsorolta valamennyi bizottság elnökét... Megjegyezte, hogy volt akivel szívesen vitázott, volt, akivel ma is barátságot ápol, vagy szívesen borozgat. Ahogy fogalmazott, talán hevesebb természetű, de reményét fejezte ki, hogy ezzel nem bántott meg senkit. Hozzátette, hogy az elmúlt 26 évben sok pozitív dolog történt, de még sok mindent kell tenni, amelyhez a következő testületnek sok türelmet, együttműködést és a békéscsabaiakért végzett jó munkát kívánt. Szarvas Péter beszélt arról, hogy már vele is 10 évet dolgozott együtt Miklós Attila, aki több ezer döntésben vett részt. Mint mondta, a képviselő néhány hozzászólásában valóban volt karcosság, de az nem ment át határokon. A polgármester kiemelte, hogy a jobbító szándékú javaslatokat a továbbiakban is szívesen veszik Miklós Attilától.
Dr. Csicsely Ilona 14 éven keresztül volt képviselő, most felszólalásában ő is köszönetet mondott a testületnek, a választópolgároknak, a hivatalnak. Arra kérte a polgármestert, adjon választ arra, mikor fordult elő utoljára, hogy nem volt nő a testületben. Mint mondta, ő saját elhatározásából nem indult már el, de a közösségért való munkát nem hagyja abba. Szarvas Péter válaszában közölte, hogy még valóban nem voly olyan, hogy ne lett volna hölgy a testületben. Kiemelte, hogy a hivatal 8 osztályvezetőjéből 5 hölgy, és mindig szívesen dolgozik együtt hölgyekkel. Egyetért azzal is, hogy közélet empatikusabbá válásához is kellenek hölgyek, most azonban a testületben nem lesznek ott, de a bizottságokban biztosan.
A digitalizáció térnyerése miatt egyes dokumentumoknál nem lesz előírás a nyomtatott megjelenés
A Csabai Mérleg című városi lap – az első nyolc évben Heti Mérleg – 1991 óra működik az önkormányzat lapjaként. A sajtóorgánum hamar az önkormányzat elsőszámú tájékoztatási eszköze lett. Békéscsaba helyi rendeleteiben is visszatérő elemként szerepelt, hogy bizonyos dokumentumokat, pályázatokat az adott rendelet kötelezően megjelentetni rendel a Csabai Mérlegben.
Az elmúlt két évtizedben médiapiac a digitalizáció fokozatos elterjedésével jelentősen átrendeződött, emiatt a közgyűlés most döntött arról, hogy már nem szükséges fenntartani az önkormányzati rendeletekben, a Csabai Mérlegben való kötelező megjelenés előírását. Az érintett rendeleteket eszerint módosítják.
Csányi Illés megjegyezte, hogy a csabai lakosság a Csabai Mérleget nagyon szereti, hiteles forrásnak tartja és szívesen olvassa, ezért is szükséges, hogy a fontos információk a továbbiakban is benne legyenek az újságban. Dr. Bacsa Vendel jegyző megjegyezte, hogy erre lehetőség lesz, viszont nem lesz minden kötelező.
Dűlőtutakat nem, de közöket és hidat elnevezett a testület
Több mint száz dűlő elnevezésére tett javaslatot az önkormányzat, hogy azok beazonosítása könnyebbé váljon. A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának állásfoglalása szerint minden olyan közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található, továbbá azon közterületeket is, amelyeknek neve a címképzéshez címelemként szükséges.
A közterületek elnevezése, elnevezésük megváltoztatása érinti a központi címregiszterben szereplő címeket és a címen lakó polgárok lakcímadatát is, ezért a dűlőutak elnevezését több esetben nem támogatták az ott lakók.
Az önkormányzat Varga Tamás alpolgármester javaslatára a Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő öt útszakaszt József Attila egyszavas című versei alapján nevezi el. Ez a változtatás nem érinti az ott élők címét. A Lencsési út 17. és 19. szám alatti ingatlanok közötti útszakasz neve Altató köz, 25-27. és 29. szám alatti ingatlanok közötti útszakasz neve Flóra köz, a Lencsési út 35-37. és 39. szám közötti szakasz neve Gyémánt köz, a Lencsési út 45-47. és 49. szám alatti ingatlanok közötti útszakasz neve Margaréta köz, és a Lencsési út 55-57. és 59. szám alatti ingatlanok közötti útszakasz neve Pöttyös köz. Ez utóbbi tekintetében elfogadtak a testület tagjai egy módosító javaslatot, miszerint egészen a Perje utcáig tartson a Pöttyös köz.
Az előterjesztés harmadik részeként a közgyűlés elfogadta, hogy a Deák és József Attila utcát összekötő híd szeptember 29-től a Réthy Pál híd nevet viseli majd.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) azt javasolta, hogy a következő év májusáig napolják el a dűlőutak elnevezését, amíg bevezetik az új informatikai rendszert a Földhivatalban. Szente Béla (Fidesz) szerint, ha csak öt-hat hónappal később lesznek elnevezve a dűlőutak, már az is eredmény. Továbbá elmondta, hogy véleménye szerint nem a képviselőknek kellene lefolytatni a lakossági egyeztetést, hanem központilag kellene fórumot szervezi erre a célra. Opauszki Zoltán (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy sok kérdés maradt nyitva a dűlőutak elnevezése kapcsán. A tanyák megtalálhatósága szempontjából is fontos a megoldás, és az egyes helyszínek beazonosítását is könnyebbé tenné, például a fejlesztési beavatkozásoknál.
Dr. Bacsa Vendel jegyző elmondta, hogy sok helyi szervezet és bizottság nagyon sok munkája van a dűlőutak elnevezésének terveiben, hiszen több mint száz dűlőnevet rögzítettek. Hozzátette: a tanyáknak jelenleg is van címük, tehát ilyen módon nem követnek el mulasztást, ha mégsem nevezik el a dűlőutakat. Mint fogalmazott, a dűlőutak elnevezése földhivatali bejegyzéssel, és címnyilvántartás módosítással is járna, ekkor az ott lakóknak a címét mindenhol át kell vezetni, az ingyenes lakcím kártya mellett, van, ami költségekkel járhat a lakosoknak. Egy kevésbé hivatalos megoldást megtárgyalását is javasolta, ahol nem kerülne átvezetésre a címregiszterbe az elnevezés.
A grémium a dűlőutak elnevezését nem fogadta el, az előterjesztést viszont igen.
Tagi kölcsön fejlesztésekre
A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. leányvállalata, a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. a köztisztasági feladatok ellátása terén korszerűsíteni, bővíteni kívánja a saját hatáskörben végzett tevékenységét. Ehhez infrastrukturális fejlesztéseket kíván végrehajtani, melyekhez jelenleg nem rendelkezik forrással. Bár az önkormányzat az év elején biztosított számára 40 millió Ft fejlesztési támogatást, a támogatási szerződést még nem hagyta jóvá a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, így a forrást sem kapta még meg cég, amely ezért a fejlesztések nagy részét saját forrásból valósította meg.
A közgyűlés most döntött arról, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére 28 millió Ft tagi kölcsönt nyújt azzal a céllal, hogy a társaság segítse a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. köztisztasággal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseinek forrás biztosítását. A tagi kölcsön visszafizetésének határideje: 2025. június 30.
Kozma János, a vagyonkezelő vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a komplex rendszer kiépítésére szükséges a forrás. Szente Béla hozzátette: ez pontosan egy olyan beruházás, amely a városgazdálkodási kft.-t költséghatékonyabbá is teszi.
Ebédszünet előtt tárgyalta az előterjesztést a testület, az ebédszünet után Nagy Ferenc alpolgármester ügyrendi javaslatként kérte, vegyék újra napirendre a kérdést, mert kimaradt az előterjesztésből, hogy a 28 millió forint tagi kölcsön esetében kamatmentes összegről van szó.
A határozati javaslatot a grémium egyhangúlag elfogadta.
Békéscsaba Energiaközösség Nonprofit Kft. alapítása
Az önkormányzat energetikai feladatok ellátására alapított társasága, a Békéscsaba Energia ESCO Kft. 2022. áprilisában felkérést kapott a HORIZON-CL5-2022-D3-01 pályázati felhívás keretén belül, egy 12 országra kiterjedő, 28 tagú nemzetközi partnerséggel benyújtott projektben való részvételre, amelynek célja az energiaközösségek megvalósítási körülményeinek vizsgálata és európai lehetőségeinek feltárása.
Az Athéni Műszaki Egyetem vezető partnersége mellett indult, 36 hónapos, „ENPOWER" kódnevű projekt címe: „Energiaérzékeny lakosság és adatvezérelt, energia-biztos közösségek egy fogyasztó központú energiarendszerben". A projekt finanszírozásban részesült, így a Békéscsaba Energia ESCO Kft. megkezdte annak gyakorlati megvalósítását. A támogatott kezdeményezés több kísérleti beavatkozási körben növeli a helyi és rendszerszintű energiahatékonyságot amellett, hogy a lokális energiabiztonság növelését tűzi ki célul, a fogyasztók bevonása és közösségi szintű aggregációja révén.
A közgyűlés most jóváhagyta, hogy a Békéscsaba Energia ESCO Kft. megalapítsa a Békéscsaba Energiaközösség Nonprofit Kft.-t. A kft. október 1-jétől végez szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet az említett projekt jegyében. A társaság ügyvezetője: Kovács Gyula, felügyelőbizottságának tagjai Csányi Illés, Opauszki Zoltán és Uhljár Erik Róbert, valamennyien díjazás nélkül látják el ezt a munkát.
A közgyűlés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta.
Kétmilliárdos pályázat konzorciumi partnerekkel
A Békéscsaba és térsége a TOP Plusz konstrukción belül úgynevezett szoft típusú projekteket is kötelező tervezni és megvalósítani. A TOP Plusz Városfejlesztési Programtervben meghatározottak szerint a fenntartható infrastruktúrafejlesztést támogató helyi humán fejlesztések megvalósítására 2 milliárd Ft összeg áll rendelkezésre (100 százalékos támogatási intenzitással).
Békéscsaba közgyűlése még februárban döntött arról, hogy pályázatot nyújtson be a fenntartható infrastruktúrafejlesztést támogató helyi humán fejlesztések megvalósítására. A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. a döntést követően elkezdte lebonyolítani a szakmai egyeztetéseket és előkészíteni a pályázat benyújtásához szükséges megalapozó dokumentumot. A pályázatban olyan kulturális közösségfejlesztési és ifjúságot célzó tevékenységek is szerepeltek, amelyeket azonban csak konzorciumi formában.
A közgyűlés jóváhagyta, hogy az önkormányzat, mint konzorciumvezető pályázatot nyújtson be legfeljebb 2 milliárd Ft összeg értékben, a fenntartható infrastruktúrafejlesztést támogató helyi humán fejlesztések megvalósítására. A pályázatban az önkormányzat partnereiként a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Békés Megyei Könyvtára, az Egyensúly AE Egyesület, a Körösök Völgye Naturpark Egyesület, valamint a Civil Szervezetek Szövetsége szerepelt, de Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője előterjesztőként azt javasolta, hogy a Körösök Völgye Naturpark Egyesület ne legyen konzorciumi parnter, az önkormányzat projektköltségvetése nőjön ezzel. Szarvas Péter, az egyesület ügyvezetőjeként támogatta a javaslatot. Varga Tamás jelezte, érdemes megvizsgálni a jelenlegi önként vállalt feladatokat, és ami belefér, azt betenni a pályázatba.
A módosítással az előterjesztést a testület elfogadta.
Közösségi kerékpárrendszer helyett Békéscsaba legnagyobb fásítása
A LIFE Integrált programban, a korábbi tervek szerint Békéscsabán egy 5 dokkoló állomásból álló, 50 db kerékpár beszerzését tartalmazó közösségi kerékpáros rendszert építettek volna ki. A közösségi kerékpáros rendszert (CsaBi - Csabai-Bike) a szakemberek véleménye szerint úgy kellett volna megvalósítani, hogy az valamilyen plusz szolgáltatást nyújtson az itt élők számára. Mivel Békéscsaba egyértelműen kerékpárosbarát település, sok lakó rendelkezik saját kerékpárral, ezért elektromos rásegítéses kerékpárok beszerzése lett volna indokolt. ezek beszerzésének forrásigénye többszörösen meghaladta a hagyományos kerékpárokét, ezért módosítási igényt nyújtottak be, ugyanakkor a többszöri egyeztetések ellenére sem rendelkeznek a műszaki tartalmat illetően pozitív támogatói jóváhagyással. A rendszert ilyen keretek között nem lehet megvalósítani. A projekt konzorciumvezetőivel egyeztetett a Békéscsabai Városfejlsztési Kft. és felmerült annak a lehetősége, hogy Békéscsaba pilot akciója módosulhasson. Ez azt jelentené, hogy a kerékpáros rendszer helyett megvalósíthatnák az eredeti szakmai elképzelést, vagyis az elmúlt időszak legnagyobb fásítási programja valósulhatna meg Békéscsabán. A fásítás a CsabaParkot is érintené, ahol a faállomány jelentős része legyengült a kedvezőtlen talajviszonyok, valamint az ehhez társuló éghajlati anomáliák miatt.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) alpolgármester örömét fejezte ki, hogy a programban változás történt, véleménye szerint sokkal jobban hasznosul a forrás, ha fákat ültetnek. Opauszki Zoltán (Fidesz) kiemelte, sajnálatos, hogy a forrás jelentős részét a CsabaPark Parkerdő állományának cseréjére kell fordítani. Beszélt arról hogy a klímastratégiában szerepel a város átfogó vízgazdasági stratégiája, és hogy milyen fontos a vizek megtartása. Szente Béla (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a fásítási programot nem lehet vizesítési program nélkül létrehozni. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester arról tájékoztatta a közgyűlés tagjait, hogy 2 évig az öntözés és a csemeték pótlása is benne van a projektben.
Dancsó Tibor (Demokratikus Koalíció) a jegyzőt kérdezte arról, hogy a fakataszter kialakítása hol tart, mert az az érzése, hogy Békéscsabán egyes fákról elfelejtkezik a város. Dr. Bacsa Vendel jegyző válaszul elmondta, hogy a város már rendelkezik a fakataszterrel, de ennek az aktualizálása folyamatban van. Hozzátette, hogy a fák öntözését külön önkormányzati rendelet szabályozza.
A közgyűlés végül 17 igennel, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
Megszűnik a lőtér, a területe az akadémiához kerül a terület
Tavaly nyáron egy éjszakai vihar miatt ledőlt a lőtér külső betonkerítésének egy darabja, ezt követően a statikus végzett vizsgálatot, amelynek lényege az, hogy a lőtér szerkezete jelen állapotában nem alkalmas a tartós és biztonságos használatra. Meghatározta azt is, hogy milyen feltételekkel lehet ideiglenesen, legfeljebb 2025. június 30-ig működtetni a létesítményt. A munkák elvégzésének előzetesen becsült költsége meghaladja a 100 millió forintot.
E tényeket ismertették a jelenlegi bérlővel. A Békés Megyei Vadászkamara levélben tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a szükséges munkák elvégzéséhez anyagi forrásokkal nem rendelkeznek, így elfogadják, hogy a megkötött hatályos bérleti szerződésüket, amelynek lejárata 2024. december 31. napja, nem hosszabbítják meg. A lőtér létesítménye a felújítás nélkül a továbbiakban erre a funkcióra már nem használható. Tekintettel arra, hogy a szakértői vélemény szerinti felújításának költsége sem az önkormányzatnak, sem a használóknak nem áll rendelkezésre, viszont a betonfalakat, kerítéseket mindenképpen el kell bontani a balesetveszélyesség miatt, javasolták a lőtér végleges megszüntetését.
A terület további hasznosításához kapcsolódóan a Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club és a Békéscsaba 1912 Előre Sportegyesület megerősítette, hogy bérbe szeretné venni a jelenlegi lőtér egy hektár nagyságú területét, és saját költségén vállalná a bontási és területrendezési feladatokat. A területen az elképzelések szerint 6-8 éven belül a saját működéséhez, a sporttevékenység végzéséhez kapcsolódóan fejlesztéseket is végezne, többek között újabb pályákat, székház épületet, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúrát építene ki. Ez megvalósítható lenne a jelenleg hatályos bérleti szerződés módosításával.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester tájékoztatta a testület tagjait, hogy egy 15 évere szóló bérleti szerződésről lenne szó. Továbbá elmondta, hogy szerdán tájékoztatták arról, hogy két olyan lövész egyesület használja a lőteret, amellyel sem a városüzemeltetési kft. sem az önkormányzat nem áll jogi kapcsolatban, tehát valószínűleg az eddigi bérlővel voltak kapcsolatban, az ő sorsuk vethet fel kérdéseket. Az önkormányzat január elején koordinálja, hogy a két lövészklub felvegye a kapcsolatot az új bérlővel.
16 igen 1 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.
Tőkerendezés a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft.-nél
A Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. ügyvezetője szeptember 25-ére összehívott egy taggyűlést, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaság saját tőkéje a jegyzett tőke 50 %-a alá csökkent és így a társaság tulajdonosainak a tőkerendezés tekintetében döntést kell hozniuk. A Kft.-ben Békéscsaba önkormányzatának a tulajdonrésze 50 %, ezért a kft. taggyűlésén tárgyalt napirendeket előzetesen a közgyűlésnek véleményeznie kell.
A grémium felhatalmazta a taggyűlésen a város képviseletében résztvevőt, hogy a következők szerint adja le szavazatát: a tőkerendezést ázsiós tőkeemeléssel kell megvalósítani, a gazdasági társaság tőkeemelése összesen 17,5 millió Ft, amelyből a jegyzett tőke 500 ezer Ft összegben emelkedik, a tőketartalékba pedig 17 millió Ft kerül. Az önkormányzat a tőkeemelésben az üzletrésze arányában kíván részt venni, amely összesen 8 750 000 Ft (jegyzett tőkébe 250 000 Ft, tőketartalékba 8 500 000 Ft).
Változik a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületével kötött ellátási szerződés
Békéscsaba közgyűlésének egy tavalyi határozata alapján az önkormányzat 2024. január 1. napjától határozatlan időre ellátási szerződést kötött a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületével a fogyatékkal élő személyek nappali ellátása szolgáltatásra. Az egyesület elnöke idén augusztus 5-én levelében arról tájékoztata a polgármestert, hogy az egyesület fenntartásában működő Napraforgó Központ Fogyatékosok Nappali Intézményének szolgáltatását 2024. szeptember 1. napjától felfüggeszti/megszünteti, a nappali intézmény működtetésének finanszírozási nehézségeire hivatkozva. Erre tekintettel az önkormányzat és az egyesület között fennálló ellátási szerződést módosítani kell, mert törölni szükséges a szerződésből a nappali ellátásra vonatkozó részeket.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester kiemelte, hogy az egyesület komoly mértékben járul hozzá a fogyatékkal élők ellátásához – amit több kitüntetéssel is elismertek –, és ezért is biztosította az önkormányzat a Kölcsey utcai épültet az egyesületnek. Emellett köszönetét fejezte ki munkájukért. A polgármester hozzátette: mivel a nappali ellátást az egyesület saját hatáskörben megszünteti, a városnak feladata keletkezik. Kiemelte, hogy az önkormányzat és személy szerint ő is törekszik a civil és az állami szervezetekkel közösen megoldást találjanak az ellátás nélkül maradó érintetteknek.
Paláncz György (Fidesz) hangsúlyozta, hogy ha megszűnik az ellátás a területen, azért az önkormányzatnak kell felelősséget vállalnia. Arról tájékoztatta a grémium tagjait, hogy az ügy megoldása érdekében Herczeg Tamás országgyűlési képviselő tárgyalt a Belügyminisztérium illetékes államtitkárságával. Mint mondta, komoly segítséget jelent az, hogy az ígéretek szerint egy emelt normatív támogatást kap majd az önkormányzat az ellátás biztosításához. Dr. Csicsely Ilona (Fidesz) a következő testületnek azt avasolta, hogy a szociális koncepcióban térjenek ki az ellátás megoldására, hiszen a jövőben ez az önkormányzat feladata lesz, amelyre biztosítani kell a forrást.
A képviselők 16 igen 1 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.
Bursa Hungarica ösztöndíj
A közgyűlés támogatja, Békéscsaba önkormányzata csatlakozzon a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2025. évi fordulójához.
A közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos döntések meghozataláról és a pályázatok elbírálásáról döntsön, a következő szempontok figyelembevételével: amennyiben a család egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének a 300%-át (85 500 Ft) a támogatás összege 22 000 Ft/hó; ha a 400%-át (114 000 Ft) a támogatás összege 20 000 Ft/hó; ha az 530%-át (151 050 Ft) a támogatás összege 17 000 Ft/hó.
A közgyűlés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2025. évi fordulójának költségkeretét 7 200 000 Ft összegben hagyta jóvá.
Pluszforrás a városgazdálkodási feladatokra
A Békéscsaba önkormányzata és a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. között 2017. december 21-én létrejött közfeladat-ellátási szerződés értelmében a közszolgáltató köteles minden évben január 15. napjáig az önkormányzatnak átadni a naptári évre vonatkozó tervezett kompenzáció igényét. A közszolgáltató 2024. évre benyújtotta a közszolgáltatási tervét, amelyet korábban el is fogadott a grémium.
Szarvas Péter polgármester és Varga Tamás alpolgármester a közgyűlésen elmondta, olyan rengeteg feladatot kell ellátnia a váriosgazdálkodási kft.-nek, amely szükségessé teszi a cég számára többletforrás biztosítását. Szente Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy túl sok az improvizáció a kéréseket illetően, sokkal előrelátóbban kellene tervezni, hogy ne év közben kelljen módosítani. Hozzátette, jobb lenne, ha több feladatot látna el a BVG, hogy azokat ne külső vállalkozóktól kelljen megrendelni, illetve a cég más feladatokat is elvállalhatna, hogy legyen tartaléka. Fülöp Csaba kiemelte, hogy a lakossági visszajelzések szerint is a cég gyorsan dolgozik, itt előrelépés történt. Hozzátette azt is, hogy egy körzetbejárás után ő is rengeteget feladat elvégzése miatt jelez a kft.-nek, sokszor balesetveszélyes helyzetek elkerülése érdekében, és másoktól is komoly feladatokat kapnak.
A közgyűlés végül döntött arról, hogy a 2024. évi költségvetési rendelet soron következő módosításával Békéscsaba önkormányzata a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. részére egyes feladatok ellátásához további többletforrást biztosít.
Változik a székhely és az általános cégveztő személye is a DAREH-nél
Az előterjesztés többek között arról tájékoztatta a grémiumot, hogy a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás székhelye Orosházáról Gyulára kerül át, és a Gyulai Polgármesteri Hivatal látja el ezentúl a munkaszervezti feladatokat. Továbbá lényeges változás a szervezet életében, hogy DAREH Bázis Nonprofit Zrt. esetében Molnár Sándor helyett 2024. október 6-tól Lengyel András Zsoltot választották meg általános cégvezetőnek.
A testület 16 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést.
Békéscsaba forgalmi rendje és meglévő parkolási rendszere
A közúti közlekedésről szóló törvény értelmében a közút kezelőjének, így a városnak ötévente felül kell vizsgálnia az utak forgalmi rendjét. Az önkormányzat megbízásából 2024-ben a forgalmi rend felülvizsgálatát a Transglobe Green Kft. végezte el, az általa készített szakmai anyagot ide kattintva a 03_02_Békéscsaba forgalmi rendje címen érhetik el.
A tanulmány több mint 400 helyszínen javasolt gallyazási és cserjeirtási munkát, továbbá közel 100 helyszínen közlekedési táblák cseréjét vagy újak kihelyezését. Több esetben megvizsgálták gyalogátkelők, körforgalmak, lámpás kereszteződések és az utcák egyirányúsításának lehetőségét is, amelyek egyedi döntéseket igényelnek, és adott esetben lakossági véleményezéssel és tervezési feladattal járó feladatok, melyek megvalósulása esetén közgyűlési döntés is szükséges lesz.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester hangsúlyozta, hogy komoly szakértői munka készült Békéscsaba jelenlegi forgarmirendje kapcsán, és ennek tanulsága szerint szinte a város minden területén keletkezett olyan probléma, amit meg kell oldania az önkormányzatnak. Horváth László (Fidesz) azt javasolja a következő testületnek, hogy készítsen egy ütemtervet a feladatok elvégzésére. Mint mondta lesznek olyan feladatok, amelyeket a közútkezelővel kell egyeztetni, de vannak olyan feladatok, amelyeket az önkormányzat saját hatáskörében is tud orvosolni, például a táblák pótlása, amelyet gyorsan el lehet kezdeni.
Szente Béla (Fidesz) Herczeg Tamás országgyűlési képviselő figyelmét felhívta arra, hogy 1988-as törvény és egy 1994-es rendelet határozza meg a közúti közlekedést, amelyet véleménye szerint felül kellene vizsgálni. Mint mondta gyorsabbnak kellene lennie a városnak is a saját forgalmi rendjének felülvizsgálatában, mert már 7 éve történt meg ez utoljára. Hozzátette: a jó, hogy a tanulmány kiemelte a Munkácsy Negyed tehermentesítésének fontosságát, és arról is beszélt, hogy az anyagot ki kellene egészíteni, mert csak ebben az esetben értelmezhető az egész városra. Úgy fogalmazott, hogy a tanulmánynak jobban kell támaszkodnia a lakossági kérésekre. A parkolás tekintetében kiemelte, hogy a Kórház esetében véleménye szerint nem lehet egy újabb szintet létesíteni a Dedinszky utcai parkolóban, ezért további területek felszabadítása szükséges. Emellett hozzátette: nincs kijelölt buszparkoló a belváros szélén, a piac esetében árusok elfoglalják a helyet a vásárlóktól, ami problémát okoz, úgy hogy a parkolóház félig üres.
Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint jó gondolatokat fogalmaz meg a tanulmányban, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy priorizálni kell a feladatokat, hiszen ezek megterhelik a költségvetést. Opauszki Zoltán (Fidesz) kitért arra, hogy nem vonható kétségbe a javaslatok szükségessége, de nem készült költségbecslés. Kiemelte: a balesetveszély megakadályozása kiemelten fontos. fele.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) alpolgármester elmondta, hogy a tanulmány a gyalogos átkelők létesítését sok helyen nem tartja indokoltnak, amivel nem ért egyet. Véleménye szerint a gyorshajtással kapcsolatban sem tartalmaz megoldást a szakmai összefoglaló. Úgy fogalmazott, hogy a tanulmány gyenge pontja, hogy nincsennek költségbecslések, mert ezek a beruházások csak Jaminában 100 milliós tételt jelentenek.
Fülöp Csaba (MSZP) szerint a lámpás gyalogátkelőhelyek esetében az áthaladásra biztosított idők felülvizsgálatára is szükség van, van, ahol 12 mp áll rendelkezésre, ez az idős embereknek kevés. Dr. Juhász István elmondta, hogy 2164 parkolóhely van Csabán, ebből 49 a mozgáskorlátozottaké. Az utóbbi 10 évben megduplázódott az autók száma és ezt a változást nem követte a parkolók száma. Az előző évben hoztak döntés arról, hogy a zöldterületre ne lehessen pakolni, de a bővítést meg kell tenni.
Varga Tamás szerint hiánypótló látlelet a tanulmány, a benne foglaltak akár több milliárd forintba kerülhetnek, de erre nem lesznek források, mert ezt minden városnak feladata megoldani. Ádám Pál arról beszélt, hogy minden utcában találunk olyan önhatalmúlag kihelyezett oszlopot, karót, amely balesetveszélyes, ezzel is foglalkozni kell.
Paláncz György jelezte, hogy a Csaba köz és Nagy Imre tér között nem javasolják a zebrát, pedig ott 6-800 gyermek közlekedik naponta.
A tanulmányt végül 17 igennel elfogadta a testület.
Itt várhatók ivóvíz- és szennyvízfejlesztések
A Nemzeti Vízművek Zrt. és Békéscsaba önkormányzata 2022. január 31-én írt alá egy megállapodást, mely szerint a felek elkötelezettek a békéscsabai törzshálózat fejlesztése és bővítése iránt.
A Nemzeti Vízművek Zrt. kifejezte azon szándékát, hogy: „a víz- és szennyvízbevételekben képződő fenntartási és fejlesztési források, valamint a további szükséges hazai költségvetési, vagy egyéb támogatások megszerzésére törekedve az átadó területén a lakossági igényekhez igazodó víziközmű-fejlesztéseket valósít meg, amely beruházások nagyságrendje 5 év átlagában eléri legalább az integráció előtti időszak bérleti díjainak megfelelő mértéket."
Az ivóvíz- és szennyvízfejlesztési igények listáját a város megküldte véleményezésre az Alföldvíz Zrt.-nek azzal, hogy kérte a szolgáltató véleményét a műszaki szempontokat és a várható fejlesztési keretösszeg nagyságrendjét illetően.
Ennek megfelelően alakították ki az elvégzendő feladatok listáját, kérve a szolgáltatót, hogy a fejlesztéseket a felsorolt utcák egyes szakaszain 2026. december 31-ig hajtsa végre.
Belterületi ivóvízfejlesztések: Tevan u. 060 212 hrsz. közkifolyó, Szántó u., Mag u., Földműves u., Mester u. páratlan oldal, Jakuba János u., Uránusz u., Nyugati u. (Uránusz u. és Nyugati u. 8. sz. között), Nyugati u. (Tavasz utcától a Franklin utca felé), Napraforgó u., Árpád sor 162-170., Báthori u. (Pongrácz A. u. és Vasút utca között), Ybl utca, Arató u., Hajnóczy u. 10582/8 hrsz.-ú telekre.
Szennyvíz fejlesztések: Gereblyés u., Cséplő u., Arató u., Gólya u., Kukorica u. - Zegzug u. (Kukorica u. és az átemelő között), Mag és Nyugati u. 35-45.
Opauszki Zoltán a közgyűlésen kifejtette, hogy a megállapodás kedvező törekvéseket tartalmaz. Fontosnak nevezte, hogy az a műszaki tartalom valósuljon meg, amelyet a csabaiak szeretnének, hiszen vannak helyek, ahol nincs még megfelelő ivóvíz- és szennyvíz-szolgáltatás. Szarvas Péter elmondta, hogy eddig a Nemzeti Vízművek teljesítette a szerződésben vállaltakat, az előterjesztésben felsorolt helyeken a következő években folytatódnának a fejlesztések. Leszögezte: az önkormányzat igényt tarta a szerződésben foglaltak teljesítésére. Ádám Pál örömtelinek nevezte a fejlesztéseket, de arról is beszélt, hogy azokat követően az út állapotát is vissza kell állítani. Opauszki Zoltán hozzátette, hogy főleg a tanyás térségeknél tapasztalható az a probléma, hogy a fejlesztések után nem állítják vissza megfelelően az utakat. Szente Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy Gerlán is éppen ezzel küszködnek. Szarvas Péter felkérte a városüzemeltetési osztályt, hogy a felvetett problémákkal foglalkozzon.
A határozati javaslatot 17 igennel elfogadta a testület.
Pályázatot ír ki a város a rollerszolgáltatás működtetésére
Békéscsaba önkormányzat 2023-ban kötött együttműködési megállapodást a Vilii Fly Magyarország Kft.-vel a rollerszolgáltatásról. A cég vállalta, hogy legalább 100 elektromos roller biztosításával folyamatosan működteti a szolgáltatást. Ehhez az önkormányzat a város 50-80 közterületi helyszínén biztosította a területet a „rollerparkolók" kialakításához bérleti díj fejében.
Az eltelt időszakban a szolgáltatás színvonalát illetően súlyos, a szerződés megszüntetésére okot adó probléma nem adódott, és a cég rugalmasan alkalmazkodott a lakossági és vállalkozói igényekhez. A csabaiak és a városba érkezők megkedvelték a közösségi rollerszolgáltatást.
A szolgáltató azonban változó rendszerességgel és ütemezéssel fizetett bérleti díjat, emiatt jelentős tartozása halmozódott fel. A pénzügyi gazdasági osztály rendszeresen fizetési felszólításokkal hívta fel a vállalkozó figyelmét a tartozásra – végül úgy döntöttek, felmondják a vele kötött szerződést.
Mivel azonban a szolgáltatás népszerű, az önkormányzat nyilvános pályázat kiírását tervezi, hogy így válasszon új vállalkozót a közösségi rollerszolgáltatás működtetésére.
Horváth László képviselő megjegyezte, hogy népszerű lett a rollerszolgáltatás és többnyire a szabályokat is betartják a használók. Paláncz György kiemelte, hogy ő a kezdetekkor is üdvözölte ezt a kezdeményezést. Mint mondta, igyekezni kell olyan szolgáltatót és üzemeltetőt találni, amely továbbra is megbízhatóan működteti a szolgáltatást. Dr. Szigeti Béla arról beszélt, hogy mindeképpen jó lenne folytatni a rollerszolgáltatást, de a korábbi üzemletetővel gazdaságilag nem látja lehetségesnek a folytatást. Miklós Attila szerint a roller jó alternatívája a városi, belvárosi közlekedésnek. Helyesnek ítélte a szerződés felmondását azzal a céggel, amely tartozik a városnak, a további működtésre a pályáztatást tartja jónak.
Szarvas Péter elmondta, hogy többször tárgyaltak a szolgáltató céggel a tartozás rendezéséről is. A cégvezető ígéretet tett ennek megfizetésére, de ez nem történt meg. Kiemelte, hogy a szolgáltatás megmaradása fontos, reményét fejezte ki, hogy mielőbb lesz olyan vállalkozó, amely ezt megfelelően végzi.
A határozati javaslatot 17 igennel elfogadta a testület.
Továbbfejlesztették és Csaba Kártya rendszert, már mobilalkalmazáson is elérhető
A Csaba Kártya rendszer fejlesztése több célt szolgált. A rendszerrel például a kártyák használatának gyakoriságát tudják mérni, ezzel segítségik a vállalkozóknak a kampányok szervezését, továbbá hozzákapcsolnak egy komplex applikációt, amely a Csaba Kártya elfogadóhelyeken felül, számos városi információt biztosít. Jelenleg az informatikai hátteret a hivatal dolgozói kezelik. Fontos cél volt, hogy kialakítsanak a kártyarendszerhez kapcsolódóan egy olyan webes hátteret, amelyben már lehetőség nyílik hírlevelek készítésére és kiküldésére, közvetlen információs csatorna kiépítésére az elfogadóhelyek, illetve a lakosság felé. Ezen felül a kártyarendszer fejlesztése során pontgyűjtő felületet is kialakítottak, biztosítva ezzel az elfogadóhelyek vállalkozóinak a lehetőséget arra, hogy saját vásárlóikat hűségpontokkal jutalmazzák.
A fejlesztés következő fázisa a mobiltelefonos applikáció kialakítása volt. A menürendszer kialakításakor már a Csaba Kártya információkon felül számos olyan, a Békéscsabán élőknek hasznos információt helyeztek el, amely a mindennapi életet könnyítik. Ilyen a közterületi hibabejelentő, a parkolást segítő menüpont, amelyben lehetőség van a mobil telefonos fizetésre, illetve feltüntették az ivókutak és a defibrillátorok helyét. Az applikáció ingyenesen letölthető. A lakossági kártyaigénylés a korábbi személyes ügyintézés helyett már online intézhető. Jelenleg közel 13.000 kártyatulajdonos és 123 elfogadóhely van a rendszerben.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) hangsúlyozta, hogy a város jó kezdeményezése volt a kártya létrehozása. Hozzátette, nagyon örül neki, hogy elindult a rendszer fejlesztése, mert a lakosság sokat vár a Csaba Kártyától. Véleménye szerint a vállalkozóknak és a városnak is többet kellene reklámoznia a kártya által biztosított lehetőségeket. Ennek kapcsán azt ajánlotta, hogy Békéscsaba vegyen példát más városoktól, ahol a hasonló lakossági kártyáknak jó a marketingje. Szente Béla (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy túl általános volt a tájékoztató. Hiányolta a felhasználók aktivitásának kimutatását. Illetve kiemelte, hogy ez egy lakossági kártya, de javasolta, hogy akár Gyula városával közösen érdemes lenne megvizsgálni, hogyan működne egy turisztikai láb, akár a Csaba Kártyához hozzákapcsolva, hiszen Magyarországon egyre népszerűbbek a turisztikai célú kártyák. Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) alpolgármester kiemelte, hogy valóban a szükségesek további fejlesztések, és az ismertetett javaslatokat érdemes átgondolni. Ugyanakkor kiemelte, hogy a 13 ezer felhasználó azt jelenti, hogy a békéscsabai lakosság több mint egyharmadának van Csaba Kártyája, ami szép eredmény.
A közgyűlés 17 igennel, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
Emléktáblát helyeznek el Csaba Gyula városi mérnök tiszteletére
A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és Csaba Márton, a tervező Csaba Gyula fia, emléktábla elhelyezését kezdeményezték a Deák utcát a József Attila utcával összekötő új hídon, a régi hidat tervező Csaba Gyula városi mérnök tiszteletére. Az emléktábla elhelyezésére az új híd déli oldalán lévő egyenes korlát József Attila utca felőli első oszlopának, József Attila utcára néző síkját javasolták. A kérelmezőknél rendelkezésre álló forrás 25 ezer forint és ugyanilyen mértékű forrást igényeltek az önkormányzattól.
A hivatal illetékes osztálya megkérte az új híd kivitelezését menedzselő Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. állásfoglalását a kezdeményezéssel kapcsolatban. A kft. egyeztetést folytatott a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy Negyed fejlesztési projekt tervezőivel és kivitelezőivel és nem javasolták a kérelmezők által javasolt kivitelezési módot. Szakmai javaslatuk az új híd Árpád sori útburkolatának térkő burkolatába, odaillő elhelyezéssel beépíteni egy műkő emléktáblát, akár egy QR kóddal kiegészítve, amellyel Csaba Gyula tervezőről bővebb információt is kaphatnak az érdeklődők. A városfejlesztési kft. ajánlatot kért a kivitelezőtől, aki a híd és környezetének kivitelezésért felelős. Az árajánlat az emléktábla elhelyezésére összesen 220 ezer forint plusz áfa. Csaba Márton kérelmező az ajánlat ismeretében 50 ezer forint önerővel járul hozzá édesapja, Csaba Gyula városi mérnök emléktáblájának felállításához.
A tervezett 35x24 cm-es gravírozott fekete gránit táblát az alábbi szöveget szerepelne: “Ezen a helyen állt 1936 és 2023 között az Élővíz-csatorna első vasbeton gyaloghídja. Tervezte Csaba Gyula (1909-1991) városi mérnök.”
Az előterjesztés kapcsán Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester elmondta, jelenleg úgy néz ki, hogy minden akadály elhárult az elől, hogy jövő héten pénteken, szeptember 27-én délután átadja a város a hidat. Az előterjesztéshez kapcsolódóan azt javasolta, hogy 230 ezer forinttal járuljon hozzá az általános tartalékból az önkormányzat az emléktábla felállításához. Hozzátette a József Attila utcai hídfőnél az Ásító Inas szobrát helyezik el.
A közgyűlés 17 igennel, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
Ebben a tanévben is támogatja Békéscsaba a nyomdaipari oktatók javadalmazását
Békéscsaba közgyűlése a nyomdaipari oktatók koordinált javadalmazásáról 2015-ben határozott, ezzel az önkormányzat csatlakozott egy olyan programhoz, amelyben a szakoktatók részére biztosítanak többlet anyagi hozzájárulást. A programban a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az önkormányzattól és az iparági szereplőktől átutalt pénzeszközöket támogatásként biztosítja a képzést nyújtó költségvetési szerv részére. Kása István Zoltán, a Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója kereste meg Békéscsaba önkormányzatát azzal, hogy a nyomdaipari oktatók javadalmazásához a továbbiakban is igénylik a kiegészítő szakoktatói bérezési hozzájárulást.
A közgyűlés a programhoz való hozzájárulás összegét a 2024/2025-ös tanévben havi 175 ezer forintban határozta meg.
17 igennel egyhangúlag elfogadta a grémium a nyomdaipari oktatók javadalmazásának támogatását.
Jövő évre halasztották a visszafizetést
Egy korábbi döntés alapján, még 2018-ban történt szerződéskötés a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy Negyed fejlesztési projekt marketing és kommunikációs feladatainak ellátására a Békéscsabai Médiacentrum Kft.-vel.
A szerződés alapján még abban az évben 99 millió forintot utaltak át a feladatok ellátására médiacentrumnak. A cég számos, a szerződésben lefektetett feladatot el is végzett, azonban 2019-ben kiderült, hogy a szerződést meg kell szüntetni, mivel a cég nem felel meg az in house eljárás feltételeinek.
A kft.-nek emiatt a felvett előleget vissza kell fizetnie. A cég négy részletben kérte a visszafizetést, az első három részletet át is utalta, az utolsó, 20,5 milliós részlet visszafizetése miatt viszont halasztást kért. A közgyűlés most a visszafizetés határidejét 2025. március 31-re módosította.
Több mint 450 millió forinttal nő a város költségvetése
A 2024. évi költségvetésről szóló rendelet módosítása is a grémium napirendjére került, mivel az idei költségvetés főösszege közel 459 millió forinttal nő, amely így 29,7 milliárd forintra változik, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a központi költségvetésből működési célú támogatások, kiegészítő támogatások, pótlékok és korrekciók érkeztek.
Önkormányzati szinten a működési célú támogatások államháztartáson belülről előirányzat 140,5 millió forinttal emelkedik, amelyből egyik legjelentősebb rész az önkormányzat központi alrendszerből származó bevételeinek növekedése, ez összesen 43,3 millió forint.
A működési célú támogatások előirányzata államháztartáson belülről a költségvetési szerveknél csaknem 60 millió forinttal emelkedik. A növekedés tartalmazza Békéscsabai Jókai Színháznál a szentesi Tóth József Színház támogatását, melyek összege 29 millió forint, valamint itt szerepel még a közfoglalkoztatási programokhoz, nyári diákmunkához, kisebb pályázatokhoz kapcsolódó támogatások összegei is.
Emellett a helyi iparűzési adó teljesítési adatai alapján lehetősége van arra a képviselő-testületnek, hogy a közhatalmi bevételek előirányzatát 150 millió forinttal megemelje, ezáltal az iparűzési adó előirányzata 6,1 milliárd forintról 6,25 milliárd forintra változik, amely számos feladatra biztosít többletforrást.
A tartalékok összege csaknem 10 millió forinttal csökken, ezáltal 55 millió forint helyett kicsit több mint 45 millió forintot képvisel. Az általános tartalék összege 4 millió forintról közel 2,2 millió forinttal csökken.
A rendeletmódosítás értelmében a közgyűlés az önkormányzat 2024. évi összevont költségvetési kiadásainak főösszegét 29,7 milliárd forintban, bevételeinek főösszegét (finanszírozási bevételek nélkül) csaknem 23,2 milliárd forintban, a kiadás és bevétel egyenlegét közel 6 milliárd 609 millió forintban határozta meg.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester a városgazdálkodási társaság támogatását emelte ki és a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. fejlesztési lehetőségeit említette meg az előterjesztésből. Emellett Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) alpolgármester elmondta, hogy számos feladathoz rendeltek forrást, így az egyetlen élő békéscsabai díszpolgár Ónodi Henrietta válságos egészségügyi állapota miatt a rendeletmódosítás tartalmazza az orvosi rehabilitációhoz biztosított városi hozzájárulást. Illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a módosított költségvetésen szerepel a Békéscsabára tervezett jövő évi vitorlázórepülő világbajnokság szervezéséhez és lebonyolításához biztosított támogatás összege, amelyet a város az országos a szövetség számára biztosít.
A közgyűlés 17 igennel, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
Költségvetés: A bevételek és a kiadások is túlteljesültek az első félévben
Békéscsaba önkormányzatának a 2024. évi költségvetési rendeletében a prioritások a következők voltak: az önkormányzat folyamatos működésének biztosítása a háborús veszélyhelyzeti körülmények között, az ésszerű gazdálkodás szem előtt tartásával; energiagazdálkodás; a munkahelyek megtartása; intézményi és infrastrukturális fejlesztések megvalósítása.
Mint az a költségvetés első féléves teljesítésének beszámolójából kiderül, a város 2024. évi költségvetésének eredeti előirányzata közel 28,5 milliárd forint volt, amely évközben 29,3 milliárd forintra módosult. Az összes bevétel első félévi teljesítése több mint 25,85 milliárd forint, ami 88 százalékos mértékű teljesítést jelent. A magas teljesítési adat a lekötött bankbetétek számviteli elszámolásából adódik.
A működési célú támogatások 52, a közhatalmi bevételek 57 százalékban, a működési bevételek 57 százalékban, a költségvetési szervek bevételei 58 százalékban teljesültek.
A kiadási előirányzatot illetőben az első félévi teljesítés mértéke 72 százalék, ami részben szintén a bankbetétek elszámolásából adódik, a lekötött bankbetétek figyelmen kívül hagyása esetén az önkormányzat összevont szintjén a kiadások teljesítése 35 százalék. A működési kiadások az első félév végére 47 százalékban, a költségvetési szervek kiadásai 49 százalékban teljesültek.
Az előterjesztést a testület vita nékül, 17 igennel fogadta el.
Kugyelka-Zámbori Eszter, Mikóczy Erika, fotók: Bere Mátyás
Galéria
