Békés vármegye főispánja a rendezvényen elmondta, hogy 2011-ben hozták létre a Közfoglalkoztatási Értéktárat, amely a vármegye településeinek megőrzendő értékeit tartalmazza, ebből tavaly egy kiadvány is készült. Dr. Takács Árpád kiemelte, hogy ekkor jött a következő ötlet, miszerint az így létrehozott helyi termékeket jó lenne kivinni a piacra, valamint segíteni kell az önkormányzatokat, illetve a vállalkozókat is ebben a törekvésben. A főispán hangsúlyozta, szeretnék ha a jövőben a különböző turisztikai, gasztronómiai szereplőkkel, azaz éttermekkel, szállodákkal, panziókkal, csárdákkal össze tudnák kötni a háztáji termékeket gyártó vállalkozásokat.
– A közfoglalkoztatás az elmúlt 12 évben komoly hatást gyakorolt Békés vármegye gazdaságára, ebben az időszakban ugyanis 140 milliárd forint érkezett a vármegyébe. Ez azt jelenti, hogy már vannak olyan kezdeményezések, amelyek saját lábra álltak és létrejöttek különböző üzemek is – fogalmazott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Szervezetének elnöke rámutatott, hogy a közmunkaprogramban a települések egyre több olyan értéket állítanak elő, amelyeket a különböző vendéglátóhelyek is felhasználhatnak. Kozsuch Kornél megjegyezte, hogy a kamarának fontosak a kistermelők, illetve az is, hogy helyi alapanyagokból készült ételek kerülhessenek az asztalra, ezzel a szemlélettel pedig a vármegye településeinek gazdasága erősödik.
– Ha nem utaztatjuk a termékeket, sokkal kisebb ökológiai lábnyommal tudjuk ezeket a programokat megvalósítani. Sokkal szívesebben foglalkoznak olyan alapanyagokkal a helyi szakácsok és éttermek, ahol tudják, hogy ki állította elő azt az adott alapanyagot – részletezte.
A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy azért csatlakoztak az agrárkamara kezdeményezéséhez, mert számukra a legnagyobb érték az egészséges ember, az itt megtermelt helyi alapanyagok tápanyagtartalma pedig jobb, mint az importált termékeké. Prohászka Béla beszédében kiemelte, azt szeretnék, hogy a Békés vármegyébe látogató vendégek valamilyen plusz életérzést kapjanak, erre pedig a vendéglátóhelyeken túl a fesztiválok is jó alkalmat teremtenek.
– A fesztiválszervezők figyelmét is felhívom arra, hogy ők is csatlakozzanak ezekhez a programokhoz, mert egy adott időpontban a legtöbb személyt itt lehet elérni, illetve köszönhetően az úgynevezett finger foodoknak, tapaszoknak nem csak az egytálételekről szól már egy-egy fesztivál, hanem szeretnek a vendégek kis apró falatokkal sétálni – magyarázta.
Az eseményen elhangzott, hogy az agrárkamara a települések és a vendéglátóhelyek számára is meghirdetette azt a pályázatot, amely által részt vehetnek a helyi termékek felhasználásában, népszerűsítésében.
