Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint tavaly 8046 hektárról 192,7 ezer tonnát szedtek fel, a termésátlag 13,4 és 50 tonna között mozgott.
Általában csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, az ok a tárolókapacitás hiánya és a gyengébb minőség – mondta a Világgazdaságnak Tasnádi László, a komáromi Solum Zrt. burgonyatermesztési igazgatója.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az idei második héten a Budapesti Nagybani Piacon kilogrammonként 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára, miközben egy évvel ezelőtt 80 forintot kellett fizetni érte. A kiskereskedelemben a mosott, csomagolt burgonya már 300 forint körüli áron kapható.
A rossz időjárás miatt a nagy európai burgonyatermesztő országokban is kevesebb termett, Franciaországban például 30 százalékkal lett kisebb a jó minőségű áru mennyisége. Tasnádi László szerint Magyarországon a levegő páratartalma alacsonyabb a tárolás számára optimálisnál, emiatt a burgonya gyakran vizet veszít, a héj alatt foltos lesz. Emiatt január végénél, február közepénél tovább itthon nem tárolják a krumplit.
Magyarországon csak néhány cég van, amely nagyobb mennyiségben képes ellátni az áruházakat, az egyik a 300 hektáron termelő Solum, de a 13 ezer tonnányi tárolókapacitása is a legnagyobb itthon. Saját árujukat ők is február környékéig tudják feldolgozni, utána jön az import. Júniustól a korai hazai burgonyát vásárolják fel a déli területekről, júliustól a saját termésből működik a feldolgozójuk.
A KSH szerint
- 1960-ban még hárommillió tonnás volt a termés,
- ez 1990-ben 1,2 millióra,
- a 2000-es évek elejére pedig 780 ezer tonnára csökkent.
Az agrárkamara korábbi összesítése szerint üzemi méretekben alig több mint nyolcezer hektáron termelnek burgonyát, ahonnan mintegy 200 ezer tonna termést takarítanak be. Az AKI szerint tavaly 8046 hektárról 192,7 ezer tonnát szedtek fel, a termésátlag 13,4 és 50 tonna között mozgott.
Forrás: Világgazdaság
