Lengyelországot 1795-ben felosztották egymás között a poroszok, az oroszok és az osztrákok. Ezután a lengyelek Európa, sőt, nemcsak Európa, szinte minden jelentős csatamezején harcoltak abban a reményben, hogy támogatást érhetnek el függetlenségük újra kivívásához. Az I. világháború reményt adott, mivel a megszálló nagyhatalmak egymás ellen is harcoltak. Oroszország kontra Németország és Osztrák-Magyar Monarchia. Legalább gyengítik egymást, gondolták. Józef Piłsudski vezetésével már a háború előtt lövész klubokba szerveződtek.
A németek és az osztrákok ugyan már 1916-ban egy független Lengyelországot ígértek, na persze orosz területeken. A lengyelek 1916-ban létrehozták a Lengyel Nemzeti Bizottságot, készülve az új Lengyelországra. Németország 1918. november 11-én kapitulált és ezzel hivatalosan is véget ért az I. világháború. Az ezt megelőző napon a németek kiengedték Józef Piłsudskit a börtönből, ahol több, mint egy évig volt, mert nem tett hűségesküt a német császárra. Ettől a dátumtól számítjuk az újra éledő lengyel független államot.
– Nekünk lengyeleknek nagy nap november 11-e, de egész hónapban ünnepségek, megemlékezések zajlanak az anyaországban. Hálás vagyok, hogy Takács Péter, a Lencsési Közösségi Ház vezetője lehetőséget ad nekünk minden évben az ünneplésre – mondta el Leszkó Malgorzata, a békéscsabai lengyel nemzetiségi önkormányzat elnöke. A rendezvényt Vozár M. Krisztián zongoraművész koncrtje koronázta meg, aki bevallása szerint Chopin, nagyhírű lengyel zeneszerző műveit játszotta el, Vozár-stílusban. Illetve felcsendültek még Bach és Mozart dallamai is, akik Chopin nagy kedvencei közé tartoztak.