A pandémia alatti lezárások miatt egy időre az internetes felületekre, főleg a közösségi médiára szűkült a kapcsolattartás a fiatalok számára Magyarországon is, csakúgy mint globális szinten. Ez az élethelyzet számos társadalmi tendenciát felgyorsított hazánkban, például a fiatalok jellemzően nem csatlakoznak szervezetekhez, hanem inkább egy ügy, vagy egy személy mellett állnak ki.
– Széttöredezettebb közösségi szerepvállalásról beszélhetünk a fiatalok esetében. Hangsúlyozom: az adatok egyértelműen azt mutatják, a lezárások a járványügyi korlátozások időszaka nagyon sok fiatal ráébresztett arra hogy a személyes kapcsolattartás nem pótolja az online tér – emelte ki Sullivan Ferenc, a MCC Ifjúságkutató Intézet kutatója.
Ugyanakkor Magyarországon a 15 és 29 év közötti lakosság 95 százaléka folyamatosan aktív az online térben az ifjúságkutató intézet adatai szerint. Ehhez hasonló a helyzet Pakisztánban is ahol 118 millió lakosnak van internet-hozzáférése és a lakosság 64 százaléka 30 éven aluli. A pakisztáni médiakutató arról beszélt, hogy a fiatalok a világon szinte mindenhol egyformán használják a közösségi médiát.
– A fiatalok a közösségi média platformot főként arra használják, hogy szelfiket posztolnak, mémeket kedvelnek, és felrakják a személyes dolgaikat, vagy olyan dolgokat szereznek be, ami szórakoztatja őket. Ha a fiatalokról van szó, úgy gondolom, van egy egységesség Európát és az én országomat összehasonlítva – fogalmazott Amna Zulfiqar. Az iszlámábádi National University of Modern Languages adjunktusa kiemelte: a különbség abban rejlik, hogy mit találnak szórakoztatónak az egyes nemzetek fiataljai, így például Pakisztánban megőrülnek a krikettért. Az pakisztáni médiakutató hozzátette: emellett az is jellemző, hogy az országukban élő fiatalok saját személyes márkaépítéssel is szórakoztatják magukat.
Galéria
