Amna Zulfiqar médiakutató: Gondot jelentenek az álhírek a közösségi médiában

2023. szeptember 23. 11:27 | Mikóczy Erika

„A közösségi média használatának társadalmi hatásai Közép-Ázsiában” címmel zajlott előadás Békéscsabán, a Mathias Corvinus Collegium helyi képviselete szervezésében. A pakisztáni fiatalok médiahasználatáról tartott előadást Amna Zulfiqar médiakutató, akivel a 7.Tv Aktuális című műsorában D. Nagy Bence műsorvezető beszélgetett.

– A közösségi média használatának hatásai kiemelt témát jelentenek a világon mindenhol. Milyen hatása van az internet gyors terjedésének a pakisztáni társadalomra és a tágabb régióra?

– Vannak pozitív és negatív hatásai is. Pozitív, hogy a digitális média egy újfajta specializációt vezetett be, az e-kereskedelmet, a digitális reklámozást, és a Pakisztánban a digitálisan zajló üzleti tevékenységet például néhány ruhamárka kapcsán. Ott a márkaépítés, és minden információ a digitális marketingen és digitális reklámozáson keresztül történik. Ez egy nagyon pozitív hatás, és nemcsak a pakisztáni fiataloknak, akik saját brand-jeik készítésével foglalkoznak. Kisebb volumenű üzletek zajlanak az online fórumokon keresztül. Másodsorban, ami Pakisztán gazdasági oldalát érinti, jó üzlet a digitális reklám és marketing. Saját egyetemem, a National University of Modern Languages gazdálkodástudományi tanszékén (National University of Modern Languages - Department of Managment Sciences) is bevezették ezt a specializációt, hogy a diákok meg tudják tanulni. A diákjaink itt gyakorlati dolgokkal is tudnak foglalkozni, és létrehozhatják a saját márkájukat. Kezdetben kisméretű vállalkozásokkal indítanak, hiszen ezek indításához kevesebb forrás is elegendő. Amikor pedig ez már virágzik, akkor létrehozhatják a saját márkanevüket. Ami a negatív hatásokat érinti, ez teljes mértékben megváltoztatta Pakisztán média környezetét és a politikai környezetét. A polgári szerepvállalás és a politikai megnyilvánulás kezd nagyon agresszív lenni Pakisztánban. Az emberek nem hajlandók bármilyen kritikát meghallani arról a pártról, amelyet támogatnak. A politikai narratívák vagy politika diskurzusok összehangoltan fejlődnek több közösségi média-platformon. Az én országomban a Twitter – amit most már X-nek hívnak – nagyon ismert. Ha egy borbélyüzletbe bemész, egy teás standnál iszol egy csésze teát, vagy akár családi összejövetelre mész, mindenhol vita folyik az egyik populista vezetőről az országomban. Szóval úgy gondolom, összeségében nagyon negatív hatása van a fiatalokra, akik most a politika részleteivel is foglalkoznak.

 

– Pakisztánnal kapcsolatban beszélnünk kell a számokról. Ha jól tudom, a lakosság 64 százaléka 30 éves kor alatt van, 29 százaléka pedig 15 és 29 éves kor között van. Nagyon fiatal tehát a lakosság nagy része.

– Pakisztánban sok fiatal digitálisan nem eléggé képzett. Szóval nagyon fontos, hogy ezen dolgozzunk. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nem minden tartalom szól nekik, amit a közösségi média platformon kapnak. És nem minden politikai narratíva, nem minden tartalom tartható hitelesnek, ami elérhető online. Az álhírek, a téves információk, a dezinformációk nagy kihívást jelentenek.  Szerintem nemcsak a mi társadalmunkban, hanem általában Közép-Ázsiában. A hiteles és független narratíva biztosítása a közösségi médiában nagy kihívást jelent a manapság. Mert a bloggerekre, a youtuberekre vonatkozó szabályok nagyon megkérdőjelezhetőek az országomban és Közép-Ázsia egészében. Egy új kifejezéssel találkozunk Pakisztánban, amit álújságírásnak hívnak. Vannak álújságíróvá vált youtuberek, akik egyáltalán nem ismerik azokat a törvényeket és etikai szabályokat, ami a tartalmak készítésére és terjesztésére vonatkozik. Tehát például feldobnak egy információrészletet a közösségi média-platformra, a célcsoport, a fiatalok pedig magukba szívják ezt az információt. Miután ez megtörtént, a fél-információ már a közügyek részévé válik, és az emberek elkezdenek róla beszélni. Ez egy nagy kihívás egy olyan országnak, mint Pakisztán, és nagy kihívás a régiónak is.

 

 

– Hiányzik a kritikus gondolkodás, az információk szűrése.

– Pontosan. Politikai kommunikációt tanítok a diákjaimnak, és mindig mondom nekik, hogy dolgozniuk kell a kritikus gondolkodásukon. Kiegyensúlyozottnak, pontosnak, nagyon konkrétnak kell lenniük. Leszögezem azt is az órákon, hogy bármi, ami az országban történik, az nemcsak a mi országunkra jellemző. A világ más részein is így lehet. Lehet, hogy a helyzet súlyossága más. Szóval a képességeik fejlesztésén kell dolgozniuk. Ha a fejlett országokról beszélünk, tudás alapú gazdaságról beszélünk. Tehát dolgozni kell magukon.

 

– A rövid javaslat az lehet a fiatalok felé, hogy ellenőrizzék az információkat, nézzék meg a tényeket.

– Ellenőrizzenek, kutassanak, olvassanak, írjanak, fedezzenek fel. Fontos, hogy bármilyen információt kapsz, ne fogadd el csak úgy. Keresd meg te magad az összes tényt. Szeretnék ezzel kapcsolatban egy példát mondani. Tavaly intenzív áradások voltak Pakisztánban, amelyek főleg a távolabbi területeket érintették. A közösségi platformokon politikai vita folyt arról, hogy a hatalmon lévő kormányzat nem fordít elegendő figyelmet a krízisre, pedig fontos lenne jobban figyelembe venni, hogy mi okozza az éghajlati, környezeti változásokat, és arra milyen megoldást lehet találni. Jobban kell összpontosítanunk a megoldásközpontú megközelítésre, ahelyett, hogy csak a kormányzó pártot kritizáljuk. Itt kezdünk el beszélni a kritikus gondolkodásról.

 

Megemlített néhány platformot, amelyet a pakisztáni fiatalok használnak. Melyek a kedvenc platformjaik? Mik a legrelevánsabb aggályok a fiatalok közösségi média-fogyasztásával kapcsolatban?

– Ha az idősebb generációról van szó, ők inkább a Facebook-on vannak, ez Pakisztánban is a legnépszerűbb. Egy idő elteltével, itt csökkent személyes dolgok bemutatása, például nem jelentkeznek be, ha utaznak. Óvatosabbak a saját tartalmakkal az esetleges zaklatások miatt is. A politikai szerepvállalás esetében a Twitter a legnépszerűbb Pakisztánban. Ha bármelyik politikai vezető posztol egy tweet-et, azt az emberek kedvelik, megosztják, hetekig vagy akár hónapokig is népszerű lesz. Ott a Snapchat is, amelyet a fiatalabb generáció használ leginkább. Érdekes, szórakoztató dolgokat tesznek fel, különböző effekteket használnak, majd ezeket a tartalmakat megosztják az unokatestvéreikkel és családtagokkal. Az Instagram a húszas éveikben járó fiatalok és a középkorúak között kedvelt inkább. Főleg rövid videókat néznek a főzéstől kezdve a szórakozásig, mindenről. Ami a Messenger applikációt illeti, a WhatsApp nagyon népszerű. Az egyetemen nekünk is van WhatsApp csoportunk, sok információt ott osztunk meg egymással. Minden platformon megosztanak politikai információkat is, és ezt sokan nem szeretik.  

 

– Mi itt Közép-Európában mit érthetünk meg a közép-ázsiai közösségi média fogyasztás hatásairól?

–  Egyetemen tanítok, látom, hogy a diákok inkább bloggerek, vloggerek akarnak lenni, rövid videókat akarnak készíteni. Posztolni akarnak, föl akarnak tölteni, több követőt, feliratkozót akarnak. Egy másik terület a vállalkozások világa, a digitális marketing. A diákokat érdekli a saját vállalkozásuk működtetése, például amikor a félév végén van nálunk a reklámprojekt, elkészítik saját márkájukat. Nagyon érdekli őket a saját márkaépítés, mert úgy érzik, hogy ez az internetes platform nagyon hasznos számukra a kezdetekben. Néhányukat az érdekli, hogy tanácsadást nyújtsanak más diákoknak, a világ más részein. A szabadúszó fogalma egyre elterjedtebb manapság az országomban. Az emberek tartalomírók lesznek, utána felteszik a saját dolgaikat. Egy másik nagyon fontos közösségi média-platform a TikTok. Az én országomban ez is nagyon népszerű. Az emberek csak azért használják a TikTok-ot, mert úgy gondolják, hogy egyik napról a másikra híresek lehetnek. Feltesznek rá pár dolgot, és soha nem lehet tudni. Van, hogy akár egy éjszaka alatt nagyon népszerű lesz, és rengeteg pénzt kereshet vele, majd televíziós szereplést is kaphat, és persze van, hogy nem jön be. Nagy kihívást jelentenek az álhírek, különösen érezhető volt ez a koronavírus-járvány idején. Vannak álhírgyártó youtuber-ek és bloggerek, akik feltesznek tartalmakat, és többmillió feliratkozójuk van. Az emberek megnézik, és úgy fele el is hiszi, hogy igazak ezek az álhírek. Ez komoly kihívást jelent Pakisztánban.

További programok »

Itthon

FEL