– A Széchenyi liget gyakorlatilag az egyetlen, amelyik napjainkra is szinte változatlan állapotban tartotta meg a területét. Így ennek megőrzése azért is nagyon fontos, mert a tizenkilencedik század végén kialakult ligetek és más, e célra alkalmas zöldterületek napjainkra szinte teljes mértékben megszűntek, a város fejlődésének estek áldozatául – mondta Kis Béla.
A Podmaniczky-díjas építész, műemlékvédelmi szakmérnök hozzátette, az első ábrázolás erről a területről, az 1760-as évek közepéről származik; majd az 1780-as években már Epreskertnek hívják. Létrejötte II. József idejére nyúlik vissza, aki kötelezést adott ki, hogy a katolikus és az evangélikus temető melletti területet a selyemhernyó tenyésztés előmozdítása érdekében eperfákkal ültessék be. Az eperfákkal beültetett területen a polgárság továbbra is szívesen töltötte az idejét a jó levegő, a kanális közelsége és a szép környezet miatt.
– Az Epreskert nem sokáig maradt fent ebben az állapotában, mert azt az 1818-as, Bodoky-féle térkép szerint az evangélikus egyház a temető területévé alakította át. Ez a lépés akkor bizonyult helyesnek, amikor az 1831-ben kitört nagy kolerajárvány okozta halandóság áldozatait itt temették el. A kolera 1831-ben söpört végig Csabán és az elhunytakat hat nagy koleradombba helyezték el, akiknek az emlékére napjainkra már csak egy domb emlékeztet. Ezen a dombon lett felállítva az emléküket őrző kis obeliszk és ez adja tudomásunkra napjainkban azt, hogy a járvány 2019 életet követelt Csaba lakosságától – fűzte hozzá.
A koleradomb előtt – a fotó magángyűjtésből származik
Azt azonban fontosnak tartotta ismertetni, hogy a járvány jórészt annak az igénytelen, önmagát fertőző életmódnak volt köszönhető, amelynek felszámolásában, megszüntetésében nagyon sokat köszönhetett Békéscsaba lakossága Sztraka Ernőnek. Olyan helyi szabályokat alkotott meg, amelyek az ilyen jellegű esetek újbóli előfordulási lehetőségeit alapjaiban szüntette meg. Azt követően még valamivel több, mint másfél évtizedig volt itt temetés. Az utolsó halottat, Gaál Károly jegyzőt 1847 őszén temették ide. Sírja a később épült sörház előtti területen volt.
– Hamarosan Berger Izsák regálebérlő a község engedélye alapján a liget keleti sarkán felépítette a sergyárat – ez a mai teniszpálya szomszédságában lévő épület –, ahol egy főzésre 70 akó sert gyártottak. Sörházban volt a Földgyomra nevű kocsma, amit mi már csak Gödörnek hívtunk. Ez az épület a közel-múltban került felújításra és lett része a Munkácsy hotelnek. A községnek akkor még nem volt színháza, de ez volt az a mindenkori szállásoknak is helyt adó és a vendéglátással is egybekötött helye Csabának, ahol a vándorszínészek alkalmi előadásokat is tartottak.
A ligetben, a serház vonalában ugyancsak Berger Izsák építette fel a teniszpálya helyén az emeletes pálinka házat nagy kéménnyel, ahol egy főzéssel 15 akó pálinkát készítettek. Az épület pincéjében hat szobából álló gőzfürdőt létesített gőz-szobával, tusokkal. A helyiségekben a medencéket nagy kerek fakádak jelentették. Berger Izsák ezekkel a fejlesztésekkel egy olyan vendéglátó-fürdő és szórakoztató központot alkotott meg, hozott létre, amely bátran jelenhetjük ki azt, hogy az akkori Nagy-Magyarország területén is, de Békéscsabán biztosan ez volt az első mai értelemben vett wellness központ – fogalmazott.
A városi mulató erdőcske... A tótkomlósi Jankó János festő, karikaturista 1987-ben rajzolta meg
a nagyjából 140 évvel ezelőtti csabai mulatság pillanatait – Bonnyai Sándor családi gyűjteményéből
Megemlítette, a liget 1850-től fogva vált igazán közparkká, s lett, mint ahogyan azt akkoriban a helybéliek nevezték, városi mulató erdőcske. Ezt megerősítve, a községi képviselő gyűlés 1850-ben határozta el itt a közművelődési kert létesítését, 57 700 négyszögöl területen. A Széchenyi-liget elnevezést az akkori városi képviselő testület határozata alapján, a legnagyobb magyar emlékének megörökítésére 1860. augusztus 13-án kapta.
1875-ben Sztraka Ernő elkészítette a park felújítási tervét, amelyet a kor divatos elvárásainak megfelelően angolparkként rendezett be. 1876-ban kezdődött meg a növényzet betelepítése a Körös-part, azaz az Élővíz-csatorna menti nyárfasor kivágása után, mivel ezek nem illettek bele az új kert telepítési tervébe. Az akácok megmaradtak még egy ideig.
Mint városi mulató erdőcske, a romantikus hangulatot idéző angolkert hatására az évek során egyre népszerűbb lett, amely népszerűség további fokozása érdekében Sztraka Ernő városi főmérnök a városi képviselő-testület megbízásából 1887-ben az Áchim vendéglő mellé megtervezte a favázas pavilont.
– Az 1888. év március 15-i árvíz elseperte Berger Izsák wellness-központját a szálláshely-fürdő-pálinkafőző-vendéglő funkcióval, az Áchim vendéglőt a favázas pavilonnal együtt és a közönség átmenetileg elszokott a liget látogatásától – folytatta. – Az árvíz pusztításának rendbetételét követően a város vezetése komoly erőfeszítéseket tett a közpark régi rangjának a visszaállítására. A kertépítészeti munkákat továbbra is Felbner Imre látta el, akit 1898-1938. között Lischka Lipót főkertész váltott fel. Nevéhez fűződik a ligetben ma is megtalálható idős fák jelentős részének telepítése, a város kertészetének megalapítása, a közterek, utcák fásítása és virágosítása.
A városi főkertész kitartó és gondos munkájának eredményeként alakult ki a liget végleges formája az 1910-es években, de a sétányok vonalvezetésében hű maradt a Sztraka Ernő által elkészített ligeti tervhez. Az akkor betelepített növényvilág nyomai még napjainkban is felfedezhetők. A beültetett növények öntözésére öntözőhálózatot építettek ki, amelyhez a szükséges vízmennyiséget a liget melletti Élővíz-csatornából nyerték.
Megjegyezte, 1895-ben a nemzeti és hazafias szeretettől vezérelve Csaba város vezetősége elhatározta, hogy a millennium tiszteletére felújítva állítja helyre a csabai árvízben használhatatlanná rongálódott, Sztraka Ernő városi főmérnök által 1887-ben tervezett favázas pavilonját. A felújítási terveket Sztraka Ernő utóda Ádám (Áchim) Gusztáv városi főmérnök készítette el az eredeti tervek felhasználásával és a kivitelezés szakmai irányítását is Ádám főmérnök látta el.
A kertudvar sarkán, egy különálló, nyitott kis pavilon szolgáltatott helyet a szórakozást és jó hangulatot biztosító térzenekar számára. A sörkert elé telepített virágos grupp körül korzó lett telepítve, s ezzel itt létesült a város első és egyetlen köröndje. A gruppot a kor divatjának megfelelően, szőnyegnövényekkel és pálmákkal ültették be. Az 1950-es évek elejéig jó színvonalon működött e közösségi épület. Sajnos a kor politikai irányvonalai nem tisztelték ennek a teljes mértékben egyedül álló épületnek mind az építészeti, mind pedig a kultúrtörténeti értékeit. Ez a minden korábbi kulturális értéket semmibe vevő időszak a liget összességének és a benne lévő épületeknek az állagromlását jelentős mértékben felgyorsította.
– A hajdani polgári életmódot élő középosztálybeli békéscsabaiak, akik számára a napközbeni időszakokban a kikapcsolódás a lassú, méltóságteljes korzózást, a polgári társaságok találkozását, a ligetben meghonosított kaktusz és növénybemutatók látványának megtekintését jelentette az esténként kialakult halk éttermi-mulatós-cigányzenei szórakozásokkal, megszűnt. Helyére az új társadalmi berendezkedés során kialakult vegyes társadalmi osztályok keveredéséből létrejött újabb szórakozási formációk kerültek előtérbe – tette hozzá.
Őzeke a ligetben – a fotó magángyűjtésből származik
Ennek megfelelően a hajdani közösségi összejöveteleket szorgalmazó kulturális események megrendezésére 1954-től már nem nyílt többé lehetőség, mert például a favázas pavilonban 1954-től 1967-ig állatkert üzemelt! Ezt követően csak a favázas épület előtti időben az Áchim Pál által 1870 körül megépült oldaltornácos épületben működött vendéglátás. A kerthelység, mint sörkert üzemelt. Az 1990-es évek elején azonban ez is megszűnt.
A ligetben mesterségesen irányítottan, az új társadalom politikai irányoknak megfelelően is a korábbi időszakokhoz viszonyítva már teljesen más típusú területfelhasználás jött létre. A favázas pavilonból kialakított állatkert mellett, így lett kiépítve a ligetben egy hajóhintákból és körhintákból létrehozott játszótér is és az 1950-es évek végétől a május elsejei ünnepek egyik fő helyszíne is itt jött létre, valamint az ifjúsági park és a kertmozi is.
A városi főkertész lakása és a favázas pavilon között, a hatalmas tölgyfák és gesztenyefák alatt 1935-ben játszótér létesült. A játszótéren ivókút is működött. A játszótér megszüntetésére az 1950-es évek végén került sor, amikor szabadtéri mozi és ifjúsági park lett kialakítva a helyén. Mára azonban már ez is megszűnt. Az itt felépült épületek és nézőtér elbontásra kerültek. A terméskő lábazatú áttört kerítés megmaradt, és a kerítésen belül ma ismét játszótér van.
– A ligeti temető mellett hatalmas, öreg tölgyekből álló erdőcske állt a Kiserdő, amit a második világháború után kivágtak, de a szép állományú fekete fenyő csoport, amely ekkor már szintén megvolt, ma is megvan. A ligeten belül, az Élővíz-csatorna melletti egyik tisztáson áll a békéscsabai születésű Mohácsy Mátyás mellszobra, aki a magyar kertészet és szakoktatás kimagasló egyénisége volt. A szobor Varga Géza békéscsabai szobrászművész 1981-ben felavatott alkotása. Az 1983-ban felavatott Lánykaportré pedig a szintén helybeli szobrászművész Mladonyicky Béla alkotása – mesélte.
-1280x720.jpg "Tóth Sándor és Erdei Lajos – Mohácsy Mátyás szobránál. Fotó: behir.hu/Such Tamás")
Tóth Sándor és Erdei Lajos Mohácsy Mátyás szobránál – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Hozzáfűzte, az értékes növényállomány és a történelmi háttér, ellenére az 1980-as évek közepén felmerült a liget felszámolásának, és az ott lévő épületek lebontásának gondolata. Az akkori városi vezetés lakótelkek céljára akarta felosztani. Ennek a társadalmi szintérre kerülésével, az akkori Békés Megyei Tanács, az 1989. június 22-én megtartott ülésén a békéscsabai Széchenyi ligetet védetté nyilvánította.
A liget megmenekült a felszámolástól, de ez önmagában nem oldotta meg a problémáját. Azok a szép romantikus elemek, amelyek a korábbi időkben vonzották az embereket, lassan megszűntek. Nem volt főkertésze a területnek. Kezdetben feleslegesnek értékelték, később meg már nem volt rá anyagi forrás. Emiatt a növényállomány szép lassan egyre jobban elhanyagolt állapotba került.
– Bár a város lakossága továbbra is szívesen használta a ligetet, de már nem abban a formájában, mint azt az elődeink tették – folytatta. – A korabeli vonzó vidám társasági életet folytatók helyett, egyre inkább a csendes sétálók, testedzők, tömegsportot űzők, kutyasétáltatók vették igénybe a ligetet. Annak is csak az aszfaltburkolattal ellátott korabeli főútvonalait. A hajdani angolkertet megmintázó sétányok lassan beleolvadtak a környezetükbe, a szerkezeti rendszerük azonban ellenállt az időnek.
Elmondta, a liget megmentése, rekonstrukciója a benne lévő épületállomány felújítása a közelmúltban kezdett kiemelt feladattá válni, amikor a város vezetése egyre nagyobb figyelemmel kezdte kisérni a liget sorsának alakulását a sétányok takarításával, a növényállapot rögzítésével. Ez azonban önmagában nem bizonyult elégnek, mert az értékeinek megtartása állandó gondozást, fejlesztést igényelnek akárcsak a helyreállított, felújított épületek.
A BEG nyelvi előkészítős osztálya a pavilonban – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A ligeti pavilon, amelynek felújítása 2006 elején kezdődött, mint helyi védelem alatt álló épület. Felújítása közben Ráday Mihály, a Békéscsabán megtartott Városvédők Országos Konferenciáján kezdeményezte az országos egyedi védelem alá helyezést, ami azt jelentette, hogy egy a korábbinál sokkal részletesebb és szakszerűbb munkát követően fejeződött be a munka a 2007. évben.
– A felújításnak az volt a célja, hogy itt kerüljön elhelyezésre a Körösök Völgye Látogatóközpont. A tervezett program szerint a helyileg védett természetvédelmi területen szolgáltatásokkal egybekötött látogatóközpont lett létrehozva a népi építészeti-, és szokáshagyományok bemutatása, népi mesterségek műhelye, kézműves foglalkoztatók és egyéb kulturális rendezvények, esküvők, lakodalmak, konferenciák céljára – jegyezte meg.
Közben a ligeti sétányrendszer is megújításra került. Szakemberek felmérték a faállományt. Az elöregedett, veszélyt jelntő fák eltávolításra kerültek és új növénytelepítési terv alapján pótlások is folyamatosan kerülnek megújításra, akár csak a bokor és cserje állomány. 2009-ben a Polgármesteri Hivatal megbízásából a Szászkert Bt. a liget egész területére kiterjedő rekonstrukciós tervet készített.
Többek között az Esély Pedagógiai Központ szétszórt rossz állagú épületeinek egy tömbbe helyeznék, itt kapna helyet egy virágbolt és a kertészlak helyén egy emlékszoba a kertészek életútjáról. A kis üvegházak egy részén pálmaház, lepkeház és madárház létesülne, valamint illatkert lenne illóolajos aromás növényekkel, amelyeket értékesíteni is lehetne a virágboltban. A játszótértől északra egy 50 cm magasságúra nyírt labirintus létesülne a gyerekek részére. A sportolók részére a zsidó temető melletti kis játszótérre vandálbiztos tornaeszközök kerülnek. A katolikus temető bejáratától északra a parton kutyafuttató létesülne.
– A csónakázás biztosítására a Kiss Ernő utcai hídtól északra a parton favázas csónakház épülne. Sajnos a teljesen dilettáns módon a torzóként elhelyezett rendezvényhajó ezt a tervet átmenetileg felülírta, de mint terv bármikor megvalósítható. Illetve elkülönülnének a sportcélú, a kerékpáros és a sétányjellegű felületek. Az angolkert gyalogos sétányainak felhasználásával tanösvények, sétautak kerülnek kialakításra információs és bemutató táblák elhelyezésével. Ezek részben már most is megvannak. E program megvalósítása esetén, ha nem is a régi formájában, de talán újra visszahelyezi a város és a lakosok életébe a hajdan oly kedvelt liget jelentőségét és látogatottságát – fogalmazott Kis Béla.
1963. május 1-je; a fiatalabb emberke nem más, mint Kis Béla – a fotó a Kis család gyűjteményéből származik
