Habár nagyobb területről takarítottak be búzát az idén, várhatóan mégis drágulni fog a kenyér. A malmoknak ugyanis ki kell gazdálkodniuk a béremeléseket, ezért öt százalékkal drágulhat a liszt ára.
A kukorica termésátlaga rekordot döntött tavaly, meghaladta a hektáronkénti 8,6 tonnát, az összes termés 8,8 millió tonna volt; gabonából 145 ezer hektárral (5,4 százalékkal) kisebb területen 2,5 millió tonnával (17,8 százalékkal) több termett 2015-höz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Búzából 1,1 százalékkal nagyobb területről (1040 ezer hektár), hektáronként 5380 kilogramm termésátlag mellett 5,592 millió tonna termett.
A jó terméseredmények ellenére a liszt árának minimum ötszázalékos emelését elkerülhetetlennek tartja a szakma – közölte kedden a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége. A szakmai szervezet az áremelés indokát abban látja, hogy a legtöbb malomipari vállalat a nullszaldó közelében, de legfeljebb kétszázalékos profittal dolgozik, és nem rendelkezik tartalékokkal a szükséges béremeléshez.
A tájékoztatás szerint minden vállalat maga dönti el, hogy mikor és milyen mértékben emeli az árait, de már a januári bérek kifizetése is nehézséget okozhat a társaságoknak. Január 1-jével törvényi kötelezettség a minimálbér és a garantált bérminimum növelése, az emelés szükségességét a kormányzat a növekvő munkaerőhiánnyal, a kivándorlás elleni fellépés szükségességével magyarázta. (Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint és a kikényszerített béremelés miatt a feketegazdaság is erősödhet.) A minimálbér és a garantált bérminimum növelése is az indokok között szerepel, s a gabonaszövetség szerint a munkaerő utánpótlása is hiányzik, hiszen az országban nincs molnárképzés, miközben a magasabb bérek sok szakembert vonzanak külföldre.
Forrás: PP/MTI
