Az Osaka Metropolitan University kutatócsoportja arra kereste a választ, hogyan járulnak hozzá a szénhidrátok – különösen a búzaliszt – a súlygyarapodáshoz. Mindezt a kalóriabeviteltől függetlenül vizsgálták. Bár a táplálkozástudományban régóta téma a kenyér és a szénhidrátok hizlaló hatása, a háttérben zajló anyagcsere-folyamatokat eddig kevésbé elemezték részletesen.
A kísérlet során a laboratóriumi egerek a szokásos rágcsálótáp, a kenyér, a sült búzaliszt és a sült rizsliszt között választhattak. Az állatok testsúlyát és energiafelhasználását nyugalmi és aktív állapotban egyaránt folyamatosan nyomon követték. Emellett a vérmintákból megvizsgálták a hormonok, a vércukor és az anyagcseretermékek szintjét, valamint elemezték a máj génkifejeződését is.
Az eredmények szerint az egerek egyértelműen előnyben részesítették a szénhidrátban gazdag táplálékot a standard táppal szemben. Ez a testsúly növekedéséhez és a zsírszövet gyarapodásához vezetett, különösen a hímek esetében. A kutatók megállapították, hogy a változásokat nem a túlevés vagy a mozgáshiány okozta, hanem maga az elfogyasztott élelmiszer. A búzalisztes étrendnél ugyanis az összesített energiafelhasználás csökkent, miközben a szénhidrátokat zsírrá alakító gének aktiválódtak.
Fontos megfigyelés, hogy amikor a búzalisztes csoportnál visszaállították az eredeti tápot, a súlygyarapodás megállt. Ekkor az anyagcsere-változások is visszafordultak. Ez arra utal, hogy a hatás közvetlenül a búzaalapú élelmiszerek fogyasztásához köthető.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatás. Sokkal inkább a szénhidrátok iránti erős preferencia és az ahhoz társuló anyagcsere-változások következménye - mondta Macumura Sigenobu, a kutatás vezetője.
A vizsgálat korlátja, hogy egereken zajlott, így az eredmények nem ültethetők át közvetlenül az emberekre.
Ennek ellenére hasonló folyamatok valószínűsíthetők. A kutatócsoport következő lépésként humán klinikai vizsgálatokat tervez. Azt is fel szeretnék tárni, hogy a teljes kiőrlésű gabonák, a rosttartalom, illetve a fehérjékkel és zsírokkal való kombinálás hogyan befolyásolja a szénhidrát-anyagcsere válaszreakcióit. Ezenkívül az élelmiszer-feldolgozási módszerek és az étkezés időzítésének szerepét is vizsgálnák. A tanulmány a Molecular Nutrition & Food Research folyóiratban jelent meg.
Forrás: portolio.hu
