A diplomata a BSZC Kemény Gábor Technikumba és a Békés Megyei Könyvtárba is ellátogatott. Délelőtt az iskola diákjaival és oktatóival találkozott, délután pedig a könyvtár Urszinyi-termében a Finnország – A világ legboldogabb országa? című előadásokon beszélgetett az érdeklődőkkel.
A technikum már másfél-két éve ápol kapcsolatot Finnországgal. Az együttműködés 2024-ben indult, amikor a finnországi Sastamalából egy autószerelőcsapat érkezett Békéscsabára tanári kísérettel. A vendégeknek annyira megtetszett az iskola és a tanműhely környezete, hogy a találkozásból kölcsönös szakmai kapcsolat alakult ki.
Azóta mindkét intézmény részt vesz a mobilitási programokban: finn diákok érkeznek Békéscsabára, a magyar tanulók pedig Finnországban szerezhetnek tapasztalatokat. A tanárok számára is nyílt lehetőség a szakmai látogatásokra. A látogatás idején hat békéscsabai diák éppen Poriban teljesítette egy hónapos szakmai gyakorlatát egy finn szakképző intézményben.
Elégedettség a Keményben – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A tanulók több szempontból is értékes tapasztalatokkal tértek haza a finnországi gyakorlatokról. Különösen tetszett nekik a műhelyek korszerű felszereltsége és a környezetvédelemre fordított figyelem. Az autószerelő-tanulók például kiemelték a kipufogógáz elszívására szolgáló berendezéseket és az olajkezelés modern megoldásait – mondta Mihályfiné Laczkó Mónika, a BSZC Kemény Gábor Technikum igazgatóhelyettese.
Hozzáfűzte: a finn oktatásban a tanulók önállósága is fontos szerepet kap. A diákok gyakran videók segítségével sajátítják el a munkafolyamatokat, többször is megpróbálják megoldani a feladatokat, és csak akkor kérnek segítséget, ha önállóan nem boldogulnak. Így saját tempójukban tanulhatnak, miközben a tanárok is személyre szabottabban tudják támogatni őket.
– A szakmai tapasztalatok mellett az emberi kapcsolatok is meghatározóak. A diákok visszajelzései szerint a finnek elsőre kissé távolságtartónak tűnhetnek, de a kezdeti visszafogottság után közvetlenebbé válnak, és a közös szabadidős programok során is jól érzik magukat magyar és finn társaikkal – mesélte.
Az előadás középpontjában a finn boldogság titka állt. Lukács Dániel hangsúlyozta: a rangsorban szereplő boldogság nem feltétlenül az állandó jókedvet vagy a mosolygós mindennapokat jelenti. Sokkal inkább az élettel való általános elégedettségről van szó, amelynek egyik kulcsa a bizalom.
Galéria
– A finnek bíznak egymásban és az intézményekben, az intézmények pedig szintén bizalommal fordulnak az emberek felé. Ez a kölcsönösség hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom tagjai nagyobb biztonságban érezzék magukat, és több energiát fordíthassanak saját céljaik megvalósítására – jelentette ki.
Az előadás egy másik fontos témája a hibázás elfogadása volt. Finnországban az Aalto Egyetem kezdeményezéséhez kapcsolódó hibázás napja, azaz a baki napja arra emlékeztet, hogy a kudarc nem feltétlenül a fejlődés ellentéte, hanem annak természetes része. Lukács Dániel szerint a tudományos és technológiai áttöréseket is számos sikertelen próbálkozás előzi meg.
– A hibák vállalása és az azokból való tanulás különösen fontos az oktatásban, a vállalkozásokban és az innovációban. Ha valaki attól tart, hogy nem tud tökéletesen teljesíteni, könnyen előfordulhat, hogy bele sem kezd egy új feladatba. A hibák elfogadása ezzel szemben bátorságot adhat a próbálkozáshoz, és segíthet abban is, hogy az emberek reálisabb elvárásokat támasszanak önmagukkal és másokkal szemben – tette hozzá,
Lukács Dániel Finnországban, Kauhajokiban született, magyar felmenőkkel rendelkezik, és finnül, valamint magyarul is anyanyelvi szinten beszél. Politológiát és nemzetközi kapcsolatokat az Aberdeeni Egyetemen, válság- és biztonságmenedzsmentet a Leideni Egyetemen tanult. 2019-ben a finn miniszterelnöki hivatal európai uniós elnökségi titkárságán is dolgozott.
A békéscsabai programok házigazdáit délelőtt Mihályfiné Laczkó Mónika, délután Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, valamint Lupták Zoltán, a 44 éves Békéscsabai Magyar–Finn Baráti Kör elnöke képviselte. A találkozók lehetőséget adn/tak arra, hogy a résztvevők közelebbről is megismerjék Finnország oktatási szemléletét, társadalmi értékeit és a mindennapi elégedettség lehetséges forrásait.
