Bozó József elmondta, hogy Békés megyében 71 ezer hektár napraforgót vetetettek, amely 3,2 tonna/hektár hozamot hozott a betakarítás végére. A Békés Megyei Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési Osztályának alelnöke kiemelte: vetést követően az esetleges vadkár és a gyom okozhat problémákat. A vezető helyettes hozzátette: a napraforgó Magyarországon biztonsággal termelhető, hiszen az utóbbi időben a gombafertőzések is elkerülték a növényt.
– Azért volt ez a területnövekedés, mert nagyon sok a repce kifagyott és kipusztult, így két értékelhető lehetőség volt, a napraforgó és a kukorica. A legtöbb gazda a napraforgóban gondolkozott – fogalmazott Bozó József.
Nyári Sándor kijelentette: ugyan kiemelkedő eredmény születetett, de a napraforgók biológiai potenciálja esetenként a 4-5 tonnát is meghaladja. Az agrármérnök hangsúlyozta: az idei aszályos időjárás kedvezett a napraforgónak, hiszen nem volt tartós párás mikroklíma, ami gombabetegségek visszaszorulását is eredményezte. A szakember hozzátette: három napraforgófajta létezik, az étkezési, az olaj és a magas olajsav tartalmú, amelyek ára eltérő.
– Az intenzív napsütés függetlenül attól, hogy esetenként extrém csapadékkal párosult kedvezett a kártevőknek és a beporzást végző rovaroknak. Így a napraforgó beporzása az tökéletesebben mehetett végbe, mint egy csapadékos időjárás esetén – nyilatkozta a behir.hu-nak Nyári Sándor.
