– A könyvtár mindig is információkat és tudást közvetített, azonban ennek átadásában folyamatosan változott, fejlődött. Hogyan?
– Amikor a Heti Mérleg indult, én még a 10-es iskolában dolgoztam könyvtárosként; akkor még voltak főállású könyvtárostanárok, sok könyvtári órát, foglalkozást, képzést tartottunk… Hogy jobban képben legyek, megnéztem a megyei könyvtár 1991-es munkatervét és beszámolóját: eszerint 30 évvel ezelőtt nagyjából ugyanaz volt a helyzet, mint ami most. Akkor indult el a könyvet házhoz szolgáltatás, amit a pandémia idején felélesztettünk. Abban az időben is kevés volt a forrás arra, amit szeretett volna megvásárolni a könyvtár, akárcsak most. Akkor éves szinten 1 millió forint volt erre, ma 14 millió jut. 30 éve, a nagy infláció miatt a közüzemi költségek a duplájára nőttek, erre most is sokat kell fizetni – remélhetőleg a felújítás befejezése után ez változik majd. Akkor a felnőtt beiratkozottaknak több mint harmadrésze nem csabai volt, most zömmel csabaiak vannak. A kilencvenes évek elején a beiratkozottak száma duplája volt a mostaninak, részben azért, mert sok főiskolás és középiskolás is járt könyvtárba. Folyamatosan jellemző volt az intézményre az újító szellem, a technikai újdonságok bevezetésében mindig élen jártunk, ahogy most is például a digilabor vagy a digitális eszközök tekintetében… Akkor és most is az a legfontosabb, hogy az olvasók, a partnerek igényeire figyeljünk és a szolgáltatásainkat ennek megfelelően szervezzük.
– Ma jellemzően kik látogatják a könyvtárat és mit keresnek leginkább?
– A szórakoztató, szépirodalmi olvasmányokat választják a legtöbben. Ezek a kilencvenes években is keresettek voltak, azonban akkor a szakirodalom iránt is nagy volt az igény – míg ma már készen kapják az e-tananyagokat az oktatásban résztvevők. Mi is elindultunk ebbe az irányba: a pandémia alatt elkészítettünk három e-tananyagot, amelynek alapján önállóan tudják feldolgozni például a képszerkesztési vagy a 3D-nyomtatással kapcsolatos ismereteket.
– Számos rendezvénynek, előadásnak, kiállításnak is otthon adtak az elmúlt évtizedekben.
– 1991-ben például, amikor a Ki nyer ma? adását innen közvetítették, szinte nem lehetett beférni a könyvtárba. Akkoriban népszerűek voltak az Artotéka gyűjteményünk kiállításai, volt Hónap műtárgya, és még sorolhatnánk… Az utóbbi időben jellemzően a helyi alkotóknak adunk teret.
– A könyvtár és a Heti illetve Csabai Mérleg kapcsolata folyamatos. Ez miben nyilvánul meg?
– Nemcsak a hirdetések, programismertetők, tudósítások miatt van kapcsolódás, hanem azért is, mert a könyvtár gyűjtötte és gyűjti a Heti, illetve a Csabai Mérleget. Az újságban szereplő információkat, rovatokat (például a Békéscsaba anno-t) nálunk is keresik. Az pedig, hogy Sztojcsev Szvetoszlávval – a Heti Mérleg múlt évben elhunyt alapító főszerkesztőjével – az utóbbi években együtt dolgozhattunk, különös ajándék volt számunkra. Ő nagyon szeretett könyvektől körülvéve, csendben kutatni a könyvtárban. Sokat segített abban, hogy a korábban papíron meglévő információkat valamilyen módon online is kereshetővé tegyük. Hálásak vagyunk Szvetoszlávnak azért, hogy a Békéscsaba történetével kapcsolatos kutatómunkája éveken át gyarapította a honlapunkon levő „Csabai szemelvények” blogot.
A Heti Mérleg Csabai Műsorának egyik oldala 1995-ből, benne a könyvtár programjával:
-400x225.jpg)
