A brüsszeli testület 392 szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amelynek célja, hogy jogilag kötelezővé tegye azt a törekvést, hogy az EU 2050-ig éghajlatsemlegessé váljon.
Az eredeti tervben 40 százalékos csökkentés szerepelt, azonban az Európai Bizottság a rendelet módosítására vonatkozó indítványban már 55 százalékot javasolt. Ezt azonban, az uniós parlamenti képviselők tovább emelték 60 százalékra, mivel véleményük szerint, ez az arány tudja csak biztosítani, hogy az EU jó úton haladjon a 2050-re kitűzött klímasemlegesség felé.
Amint a szakpolitikai területért felelős tagállami minisztereket tömörítő tanácsban megszületik a közös álláspont, az EP készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagországokkal. Az EU vezetői a jövő heti csúcstalálkozójukon a klímacélokkal kapcsolatban is egyeztetést folytatnak.
A szavazást megelőző vitában Rónai Sándor, a DK uniós parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy a kitűzött célokban nem lehet engedményeket tenni, mert csak azok által lehet kézzelfogható eredményeket elérni.
"Ahhoz, hogy 10-20 év múlva konkrét eredményeket érjünk el, kőkeményen számon kell kérni a tagállamokon is az intézkedéseket" - tette hozzá.
Tóth Edina (Fidesz) "a hatékony klímavédelemre helyezné a hangsúlyt az irreális előírások helyett". Véleménye szerint az áterőltetett előírások óriási kiadásokkal járnak, és hatalmas terheket rónak a magyar családokra és gazdaságra.
"Mindent meg fogunk tenni, hogy továbbra is alacsonyan tartsuk a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak" - hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben mindig a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagállamok között volt, kellően nagyratörő, ugyanakkor megvalósítható célkitűzésekkel.
"A nemzetgazdaságok növekedését gátló, irreális baloldali elképzelések helyett környezet- és emberbarát klímavédelmi intézkedésekre van szükség" - húzta alá a képviselő.
Forrás: MTI
