A túrát Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja és Mészáros Zsuzsa, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület alelnöke vezetette.
Lukácsné Moskovitz Tamara elmondta, nincs pontos adat azzal arról, hogy mikor telepedtek ide az első zsidók, azonban tény, hogy a legrégebbi sírkő az 1821-ben elhunyt Singer Jakabé.
(A kép jobbszélén Mészáros Zsuzsa és Lukácsné Moskovitz Tamara – Fotó: behir.hu/Such Tamás)
Békéscsaba jelentősége országosan Trianon után nőtt meg, amikor a település infrastrukturális szempontból átvette a Romániához került Arad szerepét. A város arculatát a mai napig meghatározza a zsidó örökség. A városközpont sok háza magán viseli a zsidó polgárság jegyeit.
Mészáros Zsuzsa hozzáfűzte, hazánkban a legfiatalabb zsinagóga a 2008-ban átadott békéscsabai. A mennyezeten 2500 Dávid-csillag van, amely a 1944. június 26-án a dohánybeváltónál bevagonírozott helyi lakosság lélekszámát szimbolizálja. Az épület falain a Jaross-listák vannak kifüggesztve, amelyeket a vészkorszakban készítettek el. (Ez egy olyan névjegyzék, amelyen a lakcímet és az adott személy anyja nevét tüntették fel.)
Galéria
Azt követően elindult a jó kis kalóriaégető, közel 12 ezer lépéses túra.
A zsinagóga nagyrésze és a területet körbeölelő fal is Klinker-téglából épült. Az utóbbin a Békés megyei áldozatok nevei szerepelnek, amelynek a gyűjtőmunkát dr. Balogh István, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja készítette.
A zsinagóga szomszédságában lévő temetőben már nem temetnek; érdekesség, hogy a sírokat és a fákat borostyán borítja, amelyeket nem „takarítanak” le, mégis rend és tisztaság uralkodik a sírhelyek körül.
Majd az érdeklődők elsétáltak a leégett István malom épületéhez, a Csabai utcai Zsidó Aggok Otthonához, a Luther utcai két volt zsinagógához, a Kazinczy utcai dohánybeváltó helyén felállított gettó emlékműhöz és végül a vasútállomáshoz.
