A Pro Cultura-djas Tóth Péter Lóránt „versvándortól", előadótól nem idegen az irodalmi irányú zarándoklat. Tavaly ősszel Arany és Petőfi barátságának földrajzi helyeit kereste fel, most pedig Radnóti Miklós költőnk életének utolsó hat hónapját követte nyomon, végigjárva a Bori notesz költeményeinek fogantatási helyeit.
– Radnóti életének végső 6 hónapja maga volt a földi pokol. Ugyanakkor művészetének zenitje is itt ért be teljesen, hiszen olyan alkotások maradtak ránk, melyből süt a halál révén állók tisztasága, megvilágosodása. Üzen nekünk is, a mai kor emberének, hogy mik az életben igazán fontos értékek és mi az, ki az, akihez mindvégig ragaszkodnunk kell. Az elhangzó szavalatok is ezt kívánják alátámasztani és drámapedagógusként nem titkolt vágyam kellő átéléssel és érzelmi töltettel ellátni annak a művészembernek a sorait, akit végül gyalázatos módon, tarkónlőve saját sírjába, jelöletlenül földeltek el, a több napos erőltett menettől elcsigázott társai közé – fogalmazott az előadó.
Juhász Zoltán könvtárigazgató, az est moderátora kiemelte: Tóth Péter Lóránt Lélek vagyok, Élni szeretnék! című, újszerű megközelítése közelebb hozza hozzánk a magyar irodalom nagy alakjait.
– A kortárs irodalmi programmal intézményünk az Országos Könyvtári Napokhoz csatlakozott és örülünk neki, hogy immár Békéscsabán is verses előadást hallgathatunk meg Tóth Péter Lóránt tolmácsolásában – fogalmazott az igazgató, aki azt is ismertette, hogy a 110 évvel ezelőtt született és 80 évvel ezelőtt elhunyt költő emlékestjének címadó sora Előhang egy Monodrámához című költeményéből származik.
Hadd álljon itt belőle egy idézet:
"Ringass emlékkel teli föld.
Takarj be! védj, villámmal teli ég!
Emelj fel emlék!
Lélek vagyok. Élni szeretnék!"
Galéria
