– Mindig azt mondom, hogy a számok nem hazudnak, csak mosolyt csalnak az arcunkra: 10 év, 128 kisgyermek, rengeteg emlék – mondja Takács Marietta, a Kisherceg és ApRókák Családi Bölcsőde vezetője. – De a legfontosabb, hogy 102 család döntött úgy az elmúlt évtizedben, hogy bennünket választ. Ebből 50 gyermek testvérként jött hozzánk. Ezek szerint voltak, akik annyira jól érezték magukat nálunk, hogy nem is egyszer, hanem kétszer-háromszor is visszatértek.

Egy napsugaras délután a Kishercegben – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Megjegyezi, ez nem csak számukra jelent sokat, hanem azt is igazolja, hogy a legnagyobb dicséret az, amikor egy család újra a Kishercegre bízza a legféltettebb kincsét. Ez a bölcsi nemcsak épület, játék és altatódal – hanem közösség, ami a gyermekek nélkül nem jöhetett volna létre.
– Többen velünk maradtak az előző évben beszokott gyerekek közül, s újabb apróságok is érkeztek – volt, aki alig múlt egyéves – teszi hozzá. – A kicsik eleinte több törődést igényeltek, de hamar belakták a csoportszobát.
Bájos történetkét megemlíti, három éve született egy különleges kislány-kisfiú barátság is, amely azóta is tart – igazi kis lelki társak lettek. Vannak vicces gyerkőceik, akik minden napra tartogatnak egy-egy aranyköpést, és egy kisangyaluk is, aki a bölcsiben mintagyerek, míg otthon… Ott egy kicsit más.
A 10 év alatt többször új kollégák érkeztek a csapatba, ez mindig új lendületet hozott. Mi több, a szomszéd Szathmári Hajnalka (162 lépésnyire lakik) egy visszatérő munkatársuk. (Többek között Hajnival álmodták meg anno a játszóházat, mert állandóan gyerek zsibvásár volt az udvaraikon. Úgy talán praktikusabb, ha mindez szervezettebb formában működik.)
– Köszönöm Sacinak és Panninak, azaz a két lányomnak a türelmét, az elfogadásukat, hogy 10 éve úgy élnek az otthonukban, hogy a csend fogalmát csak mesekönyvben olvasták. Illetve a szomszédainknak, akik hősiesen tűrik a napi zajt, a gyerekzsivajt, a jövés-menést – fogalmaz.
Elmeséli, amikor megnyíltak, egy csomóan azt kérdezték tőle, hogy „Ki fog idejárni a világvégére?” Mire azt felelte, „Az, aki a világvégén lakik”. Az állandó 10 gyermek bő 65 százaléka Jaminából és a vidéki településekről érkezik.

Takács Marietta – Fotó: Such Tamás / behir.hu