– Úgy gondolom, a gyerekekkel a természetet először nem biztos, hogy a fával kell megszerettetni, hanem az állatokkal – fogalmazott köszöntőjében Babák Mihály, Szarvas polgármestere, hozzátéve: az az igazság, hogy az állatvilág jobban hat rájuk. – A Körös-Maros Nemzeti Park az alapítása óta ugyanazzal a vezetéssel dolgozik, és „lám, miket tudott megtenni értünk, érdekünkben és a jövőért”. Beszéde végén egy oklevelet nyújtott át dr. Tirják Lászlónak, aki kereken három évtizede a nemzeti park karmestere.
A kép csalóka, mert nem Babák Mihály (b) kapta az elismerést, hanem dr. Tirják László – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára beszédében az elmúlt tíz évre emlékezett vissza. – Személyesen itt voltam a 2014-es megnyitón – mesélte –, amikor ezt a nagyon különös, és az országban azóta is egyedülálló állatparkot avattuk fel. Itt nem a zebrát, a zsiráfot és a világ különböző egzotikus állatait csodálhatjuk meg, hanem a Kárpát-medencében az egykor élt és a most őshonos állatokra tudunk rácsodálkozni – ilyen például az uhu, az európai bölény vagy az aranysakál.
Hozzáfűzte, az állatpark megnyitásakor a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos mintegy 26 féle madár és emlősfaj egyedeit, akkor még csak 1450 méter hosszú sétány mentén lehetett megtekinteni. Továbbá nyolc madárvolier, négy ragadozóház, lekerített vizes élőhelyek, mókusház, kültéri teknős terrárium, négy, speciális, veszélyes állattartásra alkalmas kifutó adott otthont a több, mint 50 féle állatfaj több száz egyede számára.
Dr. Rácz András – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– 2015-ben a főépületben kiépítették az összesen 7000 literes akváriumot, ahol a hazai vizeink halaiban gyönyörködhetnek a látogatók – folytatta. – Azonkívül az év szakmai szenzációjának számított, hogy a nemzetközi fajvédelmi program keretében idekerülő európai bölénypár egy egészséges borjúnak, Szittyának adott életet. (Szittya ma már az Őrségi Nemzeti Parkban teljesít szolgálatot.)
Felsorolta, hogy a következő években létrejött a Kölyök-zug játszótér, majd megérkeztek a jávorszarvasok, elkészült hazánk első a Jégmadár névre hallgató vízi tanösvénye, valamint az állatpark lakói között védett és nem védett fajokat egyaránt fellelhetünk. Új attrakcióként felépült az akkor még kölyökként játszadozó farkas – Kurszán és Ajsa – kifutója. Továbbá az Anna-ligetben láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban.
Körömi Krisztina és a Pabar family – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Majd Hegedűs Éva, a program moderátora elmondta, a látogatószám minden évben rekordot dönt; a napokban köszönthették a 400 ezredik vendéget. Idén a 20 ezredik látógató a nemrégiben itt járt kisújszállási Pabar Zoltán és családja voltak. Azt követően dr. Tirják László két kollégáját: Körömi Krisztina idegenforgalmi vezetőt és Czifrák Gábort – aki az állatpark gyűjteményes keretének a vezetője – köszöntötte.
A rendezvény másik etapja a Csáky-kastélyban zajlott; ahogy az épülethez átballagtunk, azt vettem észre, hogy az itt gyermekeskedő Mayerné Haviár Éva néni egy kis sárga virágért hajol le. – Nem tudom, mi ez, de szép – mondta. – Hazaviszem az anyukám, Bencz Éva képe alá.
Csak az árnyékban volt vagy negyven fok – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Elhangzott, a kastélyt a huszadik század elején Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szarvas országgyűlési képviselő és felesége, Bolza Anna építették klasszicista stílusban. Az ünnepélyen megjelentek a Csáky család leszármazottai: a fentebb említett Mayerné Haviár Éva és leánya, Mayer Judit, valamint Csáky Albin unokája: Bencz Ottó és leánya, Bencz Anna, akik Londonból érkeztek.
Azt követően dr. Molitorisz Pál helytörténész a Csáky-kastély és az itt élt családok történetéről mesélt. Majd az őt követő dr. Tirják László beszédében megemlítette, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Csáky-Bolza család leszármazottaival. A megjelent Mayerné Haviár Éva a kastélyban élők utolsó leszármazottja.
Galéria
Hozzáfűzte, a Haviár családot 1949-ben, az államosításkor uszkve három nap alatt lakoltatták ki (az épületet a nemzeti park csak 1994-ben vásárolt meg). Felelevenítette, az egyik 1999-es nyári napon egyszer csak betoppant hozzájuk Csáky Albin dédunokája, a Kanadában élő Csáky György. Leültek, és György mintegy fél órán keresztül mesélt az ötvenes évek borzalmairól.
Majdan a program egyik utolsó etapja a kastély előtt kifeszített nemzeti színű szalag átvágása volt. Végül az épület előterében az érdeklődők megtekinthették a gróf Csáky Ilona által hímzett terítőt, amely 1920 és 1934 között készült. A kézimunka csodája, hogy közel 200 aláírás díszíti – hiszen a grófnőnek több száz barátja megfordult a kastélyban: főúrak, művészek, zenészek stb. Az ereklye történetéről Körömi Krisztina mesélt.
(Később Éva nénitől megtudtam, a sárga kis virág Szarvaskerep névre hallgat.)
