Év elején beszámoltunk róla, az elmúlt század húszas évei közepén a MÁV a csabai vasútállomás környékén grandiózus építkezésekbe fogott. A csabaihazak.blog.hu szerint számos vasúti alkalmazott elhelyezésére ekkor épült az Andrássy út és a Temető sor sarkán a MÁV osztálymérnökségi palota és lakóépület is. Az épületnek mint egy százéves embernek, ezernyi története van…
Ezúttal a MÁV palota múltjáról, jelenéről, jövőjéről Kvasz Györggyel, a C-Terv Építésziroda Kft. építészével beszélgeünk, aki az épület (hűha) régi-új tervezője. Tudniillik mint egy történész, a korabeli tervrajzokat analizálva ült neki a tervezésnek.
– Az Andrássy út felől épült, látványos saroktornyos épület terveit Smitz Lajos építész 1925-ben készítette – meséli. – Eddigi forrásainkból nem derül ki, hogy a csabai MÁV-palota később épült középső szárnyának tervezése is Smitz Lajos nevéhez fűződik-e?
Forrás: Békéscsaba a múltban Facebook oldala
1926-ban elsőként az U alaprajzú épületnek a két sarki, két-háromszobás lakásokat magában foglaló lakóépületi része épült fel Bányai András vállalkozásában. A két épület közé épült az osztálymérnökségi palota, Molnár János építőmester vezetésével.
A kétemeletes, szecessziós stílusjegyeket mutató, az Andrássy úttól a Vécsey utcáig nyúló épületegyüttes az Andrássy út túloldalán álló vasúti szállodával igen látványos és nagyvárosias képpel fogadta a városba érkezőket.
Közbevetem, az épület közel két évtizedig vidáman pompázott a maga békéscsabai életében. Közben kitört a második világháború, melynek szörnyűségei elől hazánk, illetve Csaba sem menekülhetett el.
– Történetesen 80 éve, 1944. szeptember 21-én volt a város leggyászosabb napja – válaszolja, majd megjegyzi, ezen a napon körülbelül száz ember halt meg és fontos értékeink pusztultak el, többek között a MÁV osztálymérnökségi palota és MÁV lakóépület is.
1944-ben, a második világháború végének idején, éppen 80 éve, szeptember 21-én, 10 óra 30 perckor az amerikai légierő több hullámban bombázta a békéscsabai vasútállomást és környékét.
Forrás: Békéscsaba a múltban Facebook oldala
Az értelmetlen bombázás körülbelül száz ember halálát okozták. Az áldozatok főképpen a telitalálatot kapott Kakas szálló óvóhelyén tartózkodók és a környezetben lakók voltak. A Levente utcától az állomáson át egészen a Honvéd utcáig 607 bombatölcsért lehetett megszámlálni.
A bombázás következtében a vasútállomás környéke szinte teljesen megsemmisült, a MÁV lakótömb teljesen tönkrement és több más épület megrongálódott.
– Körülbelül 100 lakás sérült meg súlyosan – folytatja –, és 300 kisebb-nagyobb károkat szenvedett. Az Andrássy út 62/1. szám alatti MÁV lakótömb bal oldali és középső része is teljesen megsemmisült. A Temető sori U alakú MÁV lakótömb bal oldali és középső része is teljesen megsemmisült, a bombázást annak csak két kisebb része vészelte át. Az épületegység és környezete csak 18 évig gazdagította a városunkat.
A Temető sor-Vécsey utca sarkán álló épület ma is áll, az eredetinél jóval egyszerűbb homlokzattal. A romeltakarítás után a viszonylag épségben megmaradt saroképületet helyreállították, egy éles vonal mentén, Z alakban tűzfallal leválasztották, így az épület többi részének helye üres és beépítetlen maradt.
Forrás: Békéscsaba a múltban Facebook oldala
Megemlíti, 1945 után az épület építészetileg kifogásolható módon egyszerűsödött. Ekkor cserélték le az épület tetőhéjazatát valószínűsíthetően bontott Bohn cserépre. Majd 1950-ben megtervezték ugyan a tömb részbeni helyreállítását, az új ideológia szerinti felújítását, egy hirtelen döntéssel azonban a területet megosztották és az üres területet átadták a laktanyának.
A megmaradt és ma is látható 9 lakásos egy lépcsőházas saroképület...
1980-ban volt az első számottevő változást a modernizáció, közművesítés igénye hozta. Az eredetileg egyedi fűtésű, saját vizesblokk nélküli lakásokban egyedi gázfűtést és fürdőszobákat alakítottak ki.
1993-ban az utca felé eső alagsorban megnyílt a Rózsa büfé. Az épület bal oldali tűzfala mellé egy körülbelül 40 m2-es földszintes üzletet – fagylaltozót és lángossütőt – építettek. Az udvarra két tömbben igen egyszerű műszaki megoldásokkal garázs épült. Ráadásul előnytelenül és egyszerűen – az épületet sárga színűre festették. Továbbá a régi míves fa ablakok helyére lakásonként külön-külön, fehér színű műanyag ablakok kerültek.
– 2003-ban a laktanyához visszakerült telekrész magántulajdonba került, melyen a belső részen egy nagy alapterületű barkácsáruház épült – fűzi hozzá. – Az elbontott épületrész helyén magántulajdonba került közpark, parkoló van.
Forrás: Békéscsaba a múltban Facebook oldala
Hozzáteszi, nem mellesleg 1945 után sokszor felmerült az egykori épület helyreállításának gondolata, azonban a tulajdonviszonyok és a környezet visszavonhatatlan megváltozásával már ezek a gondolatok irreálisak.
Az épület 50-es évekbeli részleges karbantartása után lassú pusztulásnak indult, 1993-ig köztulajdonban maradt. 30 évig semmilyen karbantartó munka nem történt, állapota megromlott felújítása, korszerűsítése megmaradása érdekében elkerülhetetlen.
– 2024-ben, a belső tulajdonviszonyok megváltozásával, elkészültek a felújítás tervei – mondja. – A teljes U alakú épület már soha nem épülhet vissza. Az épület történetére – a felújítás lezárásával – majd egy épülettörténetet bemutató tábla emlékeztet majd.
Az épület tetőtérében és a mellette levő részen hat darab új lakást és liftet terveztek. Az épület homlokzata hőszigetelt lesz és visszakapja az 1944 előtti arculatát. Bővítménye ettől eltér majd.
A barkácsbolt parkolójában majd jusson eszünkbe, hogy a helyén 80 éve ezt a MÁV osztálymérnökségi palotaként funkcionáló épülete állt – fogalmaz Kvasz György.
