A MÁV szegedi vezetősége kilencven éve, 1925-ben 630 négyzetméteres területet kért a várostól a vasútállomás előtti térből, hogy oda kétemeletes palotát építsenek. A MÁV kérelmét a képviselő-testület – nagy vita után – azzal a kikötéssel fogadta el, hogy a telekért négyszögölenként 10 aranykoronát fizessenek, és hogy az Andrássy úton 1926 júniusára készüljön el az épület, mégpedig békéscsabai iparosok és munkások bevonásával.
A MÁV kétemeletes palotájának tervét Bányai András építész készítette. Az épülete helyét a vasútállomás kijáratától jobbra jelölték ki. Az Andrássy út sarkán, a korábban katonai gyakorlótérnek használt telken, 1925 tavaszán kezdődött az építkezés.
A modern, kétemeletes palota 1926 őszén állt készen a beköltözésre. Az épületbe egy seregnyi tisztviselő költözhetett barátságos, 2-3 szobás lakásokba. Ezzel a város főutcája egy szép, új épülettel gazdagodott. Tíz év múltán felépült az új állomásépület, és az emeletesre alakított Vasúti Szállodával (Kakas) igazán impozáns környezet alakult ki.
Néhány békés esztendőt követően, 1944. szeptember 21-én délelőtt 11 órakor azonban a háború szörnyű bombatámadását élte át a város. A nagy pusztításban a MÁV-palota és a Vasúti Szálloda romhalmazzá lett, és sok-sok ember lett a bombázás áldozata. Az egykori palota emlékét pedig már csak régi képek őrzik.
Gécs Béla
