Váradi Ágnes előadásában arról is értekezett, hogy milyen színházi közeg jellemezte a századelő időszakát Budapesten, illetve arról, hogy a Vígszínházon kívül hol játszottak még itthon magyar darabokat.
Fontos szerepet kapott, hogy mely magyar szerzők válhattak sikeresség is milyen darabokkal ebben az időszakban. A Mindentudás Színházi Egyeteme ezen előadásán Herczeg Ferenc került fókuszba, de mellette Bródy Sándor, Lengyel Menyhért, Heltai Jenő, illetve Molnár Ferenc darabjai is említésre kerültek.
– A Kék róka a Vígszínház egyik kiemelt darabja lett Varsányi Irén főszereplésével a háború harmadik évében. Ez egy franciás könnyedségű vígjáték ebben a tragikus időszakban és mégis érdekelte a nézőket. 20 év munkája volt a Vígszínháznak abban, hogy egy hazai szerző magyar darabja sikerrel jelenhetett meg a nézők előtt 1917-ben. Emellett 20 évnyi színészi pályafutás is mind Varsányi Irén, mind Hegedűs Gyula részéről. Mikor ők megjelentek a színpadon, akkor nézőket vonzottak be – fogalmazott Váradi Ágnes.
Megtudtuk, hogy a kétkedő hangok már akkoriban megjelentek annak kapcsán, hogy mennyire ildomos vígjátékot játszani egy háborús időszakban a gazdag polgári világnak. A válasz erre, hogy a nézők nagyon is vágytak erre, ez volt számukra a menekülés.
A Békéscsabai Jókai Színház október 3-án mutatta be Herczeg T. Tamás rendezésében a Kék rókát Zalán Tibor színpadi átiratában. Mondhatni modernizált izgalmakkal tűzdelték az amúgysem unalmas darabot. A Mindentudás Színházi Egyetemén a beszélgetéshez a rendező is csatlakozott.
– Olyan hosszú múltja van az előadásnak, hogy mára bizonyos formák, fordulópontok érthetetlenné, kopottá váltak. A legnagyobb gondunk a címadó kék rókával volt, hiszen ez eredetileg egy kék szőrmegallérra utal és az az iránti vágyra. A mában ilyen probléma nincsen. A szimbólumrendszer azonban érthető. Zalán Tiborral dolgoztunk a dráma átiratán és próbáltuk megtartani, szerintem sikerrel azt a szimbólumot, amit jelent a kék róka – fogalmazott a rendező.
Herczeg T. Tamás kifejtette, hogy láthatóan sikerül mély érzelmi problémákat felszínre hozni az előadással. – Valamit jól elcsíptünk Zalán Tiborral – mondta.
A Mindentudás Színházi Egyeteme Kovács Edit színművész szervezésében, a Békéscsabai Jókai Színházzal együtt dolgozva hónapról hónapra készül változatos, színházi tudatot és tudást bővítő előadásokkal. A következő december 1-én lesz, a téma pedig Szent István, ezzel kapcsolódva a teátrum az István, az országépítő című előadásához.
Galéria
