Szándékos emberi gyújtogatásról lehet szó az amazonasi erdőtüzek esetében – jelentette ki Juhász Árpád geológus az M1 Ma Este című műsorában. Ugyanis az szinte teljes mértékben kizárt, hogy egyszerre több mint 100 helyen, gyakorlatilag egy időben tüzek keletkezzenek. Elmondta, az esőerdő egy potenciális termőterület azoknak a mezőgazdasággal foglalkozó emberek számára, akik szeretnének több termőföldhöz jutni. A kialakult legelőkön e mellett marhatenyésztés is folyik, de növényi eredetű termékeket is elő tudnak rajta állítani.
Egyes területeken oltják a tüzet
A műholdképeken azt is látni lehet, hogy néhány területen folyamatosan oltják a tüzet a tűzoltók, de ezek nem az őserdőben folynak, hanem a dél-kelet irányába húzódó szavannás, bozótos helyeken.
Hangsúlyozta, nemcsak arról van szó, hogy az égés során nagymennyiségű széndioxid keletkezik és kárba vész a jelentős oxigén-kibocsátó terület nagy része, hanem arról is, hogy a gyors és tökéletlen égés miatt mérgező szénmonoxid is a levegőbe kerül.
Sao Paulo is füstbe borult
A hírek szerint Sao Paulo is sötétbe borult az Amazonas füstje miatt. A 12 milliós város 3200 kilométerre található az erdőtüzektől. A szakértő megjegyezte, a városnak egyébként is katasztrofális a légköre, repülővel áthaladva fölötte olyan, mintha sárga köd borítaná, és ezt csak tetézi az a füst, amelyet a légáramlatok az Amazonas felől oda sodornak.
Arról is beszélt, hogy az Amazonas térsége nemcsak Brazíliához, de egy része Peruhoz, Ecuadorhoz és Kolumbiához is tartozik. És szinte egyik felet sem érdekli a trópusi növényvilág sorsa, csak a termőföldben látják a hasznot. A termőföld ugyanakkor – ráadásul egy jelentős égés után – körülbelül 10 évig tud hasznot biztosítani – fűzte hozzá.
A klímaváltozást is jelentősen befolyásolja
Kiemelte, az Amazonas területén lévő erdőtüzek rányomják a bélyegüket a klímaváltozásra is. Az erdők ugyanis nem termelnek megfelelő mennyiségű oxigént.
De ez nemcsak ezen a területen jellemző, hanem például Szibériában is, ahol szintén hatalmas területek égnek. Hozzátette, Szibéria esete abból a szempontból rosszabb, hogy a hideg hőmérséklet miatt itt sokkal nehezebben nőnek a tűlevelű növények, akár 80-100 év is kell ahhoz, hogy egy kisebb erdő létrejöjjön.
Bár több helyen is végeznek oltást, még mindig több mint 2500 helyen égnek a lángok Brazília északi részén. A helyzet a francia elnök szerint már nemzetközi válság szintjére emelkedett. Emmanuel Macron azt írta, mivel az amazonasi esőerdők a világ oxigénellátásának 20 százalékáért felelnek, megmentésük kérdését a G7-es csúcstalálkozó legfontosabb témájaként kell tárgyalni.
A brazil elnök visszautasította a felvetést
A brazil elnök a Twitteren utasította vissza a felvetést. Jair Bolsonaro szerint „a brazil kormány továbbra is nyitott az objektív adatokra és a kölcsönös tiszteletre alapozott párbeszédre, az a javaslat azonban, hogy mindezt az érintett országok távollétében tárgyalják, gyarmattartó felfogást sugároz.”
A hadsereg is oltja a tüzet
A nemzetközi nyomás hatására Brazília elnöke pénteken engedélyezte, hogy a hadsereg is közreműködjön az amazóniai esőerdőtüzek megfékezésében.
A katonaság egyes egységei szombattól foglalják el állomáshelyeiket az érintett területeken, hogy – olvasható Jair Bolsonaro elnöki rendeletében – segítsenek a tűzoltásban, együttműködve a közbiztonsági szervekkel és a környezetvédelmi hivatalokkal.
Bolsonaro korábban az esőerdők védelmét a brazil gazdasági fejlődés – bányászat, földművelés, fakitermelés – akadályaként emlegette, amivel nemzetközi, környezetvédelmi bírálatok sorát vonta magára.
Ugyancsak pénteki fejlemény, hogy a brazil kormány „diplomáciai offenzívát” indított: külképviseleteinek 12 oldalas körlevelet küldött statisztikákkal, és meghagyta diplomatáinak, hogy az adatok alapján érveljenek esőerdőügyben.
Forrás: MTI, M1, hirado.hu
