Február 9-én véget ért az idei farsang. Az egyházi naptárban húshagyó keddnek nevezett ünnepen lehet a hagyomány szerint utoljára húst fogyasztani. Hamvazószerdával kezdődik a böjt, ami egészen húsvétig tart.
Húshagyó kedd, azaz latinul a „carne vale” a böjti elcsendesedés előtti bálok és karneválok idejének utolsó napja. A farsang farkának is nevezett ünnephez számos népszokás kötődik. „Békéscsabán a farsang ideje nem az evésről szólt, hanem inkább a megismerkedés, a barátkozás volt a fő vonulat. Amit fogyasztottak, az a pattogatott kukorica és a farsangi fánk volt, ez utóbbinak mágikus erőt is tulajdonítottak” – meséli Veres Krisztina, a Csabagyöngye Kulturális Központ Meseházának vezetője. Ez a mágikus erő azzal függött össze, hogy a bálokon a lányok párt találjanak maguknak.
Az étkezési szokásokon túl persze a nagyböjtnek elsősorban lelki üzenete van. Erre emlékeztet az azt bevezető első napnak, hamvazószerdának az egyházi szokása, az úgynevezett hamvazkodás, amikor a pap a hívek homlokát hamuval meghinti. Szigeti Antal római katolikus plébános szerint ez a szertartás múlandóságunkra emlékeztet. Elmondta, ilyenkor az előző év virágvasárnapján, azaz a húsvét előtti vasárnapon használt barkák elégetéséből származó, megszentelt hamuval jelölik meg kereszt alakban a hívek homlokát.
A szerdán kezdődő böjt a bűnbánat időszaka, amikor a keresztény hívek például nem fogyasztanak húst negyven napon keresztül. A nagyböjt minden évben máskor kezdődik, hiszen húsvéthoz kötődik, ami mozgó ünnep. Idén ez március 27-ére esik.
