Vasárnap – ahogyan azt minden ősszel megtesszük – visszatérünk az eredeti, "téli időszámításhoz". Már az 1800-as évek végén többen előálltak az órák előretekerésével, de az végül először csak az első világháború alatt történt meg. A mesterséges világítás helyettesítésére – valamint az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására – elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án, 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. A háborúval az órátállítás is eltűnt, de a második világégés visszahozta és itt is maradt.
Magyarországon 1954 és 1957 között még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták a módszert, majd 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 1996-ig – az európai egységesítésig – a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.
Az óraátállításnak kezdetben számos pozitív hatása, eredménye volt, például villamosenergiát spóroltak vele, kedvezett többek közt az építőiparban, a mezőgazdaságban a gazdáknak, akik hosszabb ideig végezhették a szabadban a munkát. Az ellenzők szerint manapság közel sem annyira jelentős az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás, mint régen, ugyanakkor egyre többeknek okoz depressziót, fáradtságot, alvás- és emésztési zavarokat a tavaszi és őszi átállási időszak.
Érdekesség, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. egy tavalyi közleménye szerint az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig csaknem 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő.
2021 a változás éve lehet
Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Unió területén az órák nyári időszámításra történő kötelező átállítására eredetileg 2019 tavaszán lett volna esedékes. A javaslatot a tagállamoknak (Az Európai Unió Tanácsának) és az Európai Parlamentnek (EP) is meg kellett volna szavaznia 2019 márciusáig, de végül az Európai Parlament 2019. március 26-i plenáris ülésén már úgy szavazták meg a javaslatot, hogy a céldátum 2021-re módosult, azonban a kérdésben még az EP-nek meg kell állapodnia az Európai Unió Tanácsával is.
A tagállamok saját hatáskörükben döntenek majd arról, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni. 2021. március 28-án, hajnali 1 órakor lenne az utolsó a nyári időszámításra való átállás. Azok az országok, amelyek maradnának a jelenlegi időzónájukban (téli időszámítás), 2021. október 31-én hajnali egykor visszaállítják az óráikat, akik pedig a nyári időszámítás szerinti időzónát választják, azok nem állítanak órát. Ezt követően az unió területén szezonális óraátállítás a javaslat értelmében nem lehetséges. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha Magyarország a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát, akkor jövő tavasszal lehete az utolsó átállás, de ha a téli mellett, akkor októberben.
