Az egyik bejegyzés írója a türelmét kéri a környék lakóinak, ugyanis a gólyának kicsinyei vannak, s amíg ők nem repülnek ki, addig nem lehet semmit sem tenni.
Egy másik poszt fogalmazója szerint a környékbeli, Csányi utcai (ott van a fészke) lakóházak üvegajtóján, fémes felületein rendszeresen kopog a csőrével; továbbá az autómosónál is sokszor kalapálja a fémburkolatokat. Olykor a mosó tetejére száll, de mostanában már az autókat sem kíméli.
Mások pedig a közelben pulzáló nagy ABC parkolójában figyelték leesett állal, hogy ott is, szintén a várakozó kocsikra száll rá. Egyszer állítólag (tehát állítólag!) be akart menni az monstre üzletbe is.
„A környékbeliek már jól ismerik – írja egy kommentelő kedd este –, mert ő madársága előszeretettel időzik az autók tetején. Sajnos ez nem használ az autók fényezésének. A lakók elmondása alapján a gólya éjjel-nappal keseríti az életüket a hangoskodásával, és az autókban okozott károkkal. Eddig még nem akadt illetékes állatvédő/madármentő, aki érdemben tett volna valamit ebben az ügyben. Csak az a félő, hogy előbb-utóbb valaki megunja, és likvidálja a madarat. Azután meg mindenki fel lesz háborodva. Nem lehetne ennek elejét venni? Vajon meg kell várni, amíg országos hír lesz a gólya likvidálása?”
Mindezzel kapcsolatban dr. Déri János főorvost, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány vezetőjét kerestem fel.
– Miért viselkedik így ez a madár?
– Alapvetően a konkurens hímekkel szemben védi a fészkét, ezáltal a tükröződő felületeken a saját tükörképét is ellenségnek véli. Ez a viselkedés leginkább a fészkelési időszak elején fordul elő, amikor a fiókákkal még nincs annyi gondja, így jobban lefoglalja az energiáját a másokkal való vetélkedés – ezért csipkedi a tükörképét.
– A Facebook-posztokból kiderült, hogy meglehetősen szelíd. Volt egy olyan felütés is, hogy emberi kéz nevelte.
– Elképzelhető.
– Az egyik bejegyzésben felteszik a kérdést: „Vajon meg kell várni, amíg országos hír lesz a gólya likvidálása?”
– Ez egy védett állat, tehát nem lehet likvidálni. Noha embert sem lehet ölni, aztán alkalmanként mégis megteszik, ami nyilván bűncselekmény. Amíg a fészkelési idő tart, s amíg a fiókáknak szüksége van mindkét szülőre – ez még egy jó hónap körülbelül –, addig a gólyát nem szabad zaklatni.
– Mi lehet a megoldás?
– Egy afrikai vonulásnál a szelíd viselkedése veszélybe sodorhatja ezt a gólyát, hiszen vadásznak rájuk, megeszik őket. Így miután a kisgólyáit felnevelte, jobb neki, ha befogják, akár a Hortobágyi Vadaspark „átnevelőtáborába” is be lehet hozni. Itt egy ún. „vadítófolyamaton” esne át, amely során más gólyákkal szocializálódna; többek között megtanulná, hogy az emberrel szemben meg kell tartani a kellő távolságot.
– Tehát, ha egy jó hónap múlva sem változik a magatartása, újfent keressük önöket?
– Miután szelíd a gólya, bárki meg tudja fogni, de ezt inkább mi megcsinálnánk, van benne gyakorlatunk.
(Külön köszönet Péli Magdolna, Békéscsaba egyik legnagyobb gólya-fotográfusának; a kisvideót Urbán György készítette.)
