A naptár szerint még tél van, ám az enyhe februári időjárás hatására egyre több tavaszi jelenséget figyelhetünk meg a természetben. Ahogy azt korábban megírták a szakemberek, a Maros mentén egyre több énekesmadár fakad dalra, az erdők alján pedig nyílnak az első tavaszi virágok.
Az apró pókok is aktivizálódtak a melegben, úszik az ökörnyál a rétek felett. Az apró pókok egy-egy fűszálra, kiálló ágra, magaslatra felmászva, szövőmirigyeikből ragacsos, hosszú fonalat bocsátanak ki. A kora tavaszi időben sokszor élénk a szél, amely belekap ebbe a fonálba és messzire repíti a kicsiny állatokat, így biztosítva számukra újabb élőhelyek meghódítását, a pókszaporulat terjedését.
Ezek a vékony, levegőben úszó pókfonalak sokszor szinte láthatatlanok, csak a bőrünkön érezzük, mikor a természetben járva testünkhöz fújja őket a szél. Naplemente tájékán igen látványos jelenség, ahogyan a földfelszínre, növényzetre, szántásokra leszállt, ott ragadt több ezer pókfonál megcsillan a vöröses, súrló ellenfényben.
