VASAS ÓBUDA–MBH-BÉKÉSCSABA 3:0 (15, 12, 16)
TippmixPro Női Extraliga, elődöntő, 3. mérkőzás. Folyondár utca, 500 néző. Vezette: Szabó P., Kiss Z.
VASAS: Ariail 8, Leite 3, Ohwobete 11, Papp O. 8, Sunderlikova 14, Glemboczki 10. Csere: Juhár (liberó), Boskó, Zsombók E. Vezetőedző: Giannis Athanasopoulos
BRSE: Schlegel 11, Orosz 6, Robinson 3, Németh L., Krivoshiyska 6, Allard 1. Csere: Kertész (liberó), Gajdács 1, Isanovic 5, Kump 1. Vezetőedző: Nagy Péter
A párharc végeredménye: 3–0 a Vasas javára.
A keddi mérkőzés után a fináléért lépett pályára a fővárosi gárda, ennek megfelelően kiválóan kezdett, Nagy Péternek gyorsan időt is kellett kérnie (7:3). A hazaiak agresszívan nyitottak, a csabaiak pedig védekezésben és támadásban is gyengén teljesítettek, Gajdács érkezett Németh helyére, de ez sem segített. A Vasas magabiztosan játszott és nyerte az első játszmát (25:15).
A második felvonást még jobban indították a piros-kékek, mint az elsőt, hiszen hét ponttal elhúztak (9:2). Ugyan próbált zárkózni a BRSE, de ezt rövidre zárta a házigazda. Iman Isanovic és Kump Alíz érkezése sem hozott plusz lendületet, a nyitásfogadás sem működött, így kevesebb mint háromnegyedóra alatt duplázta meg előnyét a fővárosi csapat (25:12).
A harmadik szettben sem változott a játék képe, a Vasas gyorsan öt pontra hízlalta a különbséget (10:5). Maria Krivoshiyska nyitásai mögött ugyan még sikerült zárkózni és egy ötös sorozatot összerakni, azonban a hazai gárda nem engedte ki a kezéből az irányítást és a finálét (25:16).
A Vasas három játszmában nyert, lezárta a párharcot és várja ellenfelét a bajnoki fináléban. A csabaiak a bronzéremért játszhatnak majd a KNRC–UTE elődöntő vesztesével.
Így látták a vezetőedzők
Giannis Athanasopoulos: Hihetetlenül boldog vagyok, elsöprő győzelmet arattunk ma, azt gondolom, nem lehet kérdés, hogy megérdemelten jutottunk be a döntőbe. A lányok jutalma most két nap szünet, utána pedig készülünk a Magyar Kupára és a bajnoki fináléra.
Nagy Péter: Nehéz értékelni, egy gyenge nyitással kezdtünk, egy rossz fogadással, feladással és befejezéssel folytattuk. Az megalapozta a „hangulatot”, mert utána ezekben a szituációkban borzasztó passzívak voltunk, a megbeszélt irányokat nem tartottuk be, és az is probléma volt, hogy hiába készültünk arra, hogy az ellenfél átlója mit csinál kivédekezett labdáknál, nem voltunk ott a megbeszélt helyeken. Azt gondoltam volna, hogy ezeket a dolgokat kétmeccses hátrányban halálprecízen végrehajtja a csapat, mert lehet jobb az ellenfél, de amiket tudunk kontrollálni, azokat ma nem sikerült, a két húzójátékosunk pedig brutálisan gyengén játszott. A párharc mentális aspektusai nem túl előremutatók. A realitás persze azt mutatta, hogy a Vasas az esélyes, de a sport nem csak a realitásról szól, kellene lennie küzdeni tudásnak, a röplabda szeretetének, ezek ma mind nagyon hiányoztak. Meg voltam győződve arról, hogy harcosak leszünk, de ez ma nagyon gyenge volt.
