A különbségek ellenére mindkét esetben a betegek közvetlenül a gyógyszertártól vásárolják meg a gyógyszereket, ennek következtében a forgalom utáni árrés is a gyógyszertáraknál marad.

Csomagküldésnél a logisztikai vállalkozás nem vesz részt a gyógyszerforgalmazásban, csak a kiszállítást végzi. A HGYSZ szerint a gyógyszerellátás súlyos munkaerőhiánnyal küzd, így a patikák egyszerűen nem rendelkeznek elegendő erőforrással ahhoz, hogy a gyógyszerészek és a szakasszisztensek szállítsák házhoz az online rendelt készítményeket. Ez az oka annak, hogy logisztikai cégek segítségét veszik igénybe, és nem saját maguk oldják meg a feladatot. 2022 januárjától az internetes gyógyszer-kereskedelmet végző patikáknak nagy nehézséget okoz majd a vény nélküli gyógyszerek házhoz szállítása. 

Példaként említik, hogy a Magyar falu program keretében a kistelepüléseken lévő üzletek gyógyszerész jelenléte nélkül forgalmazhatnak vény nélkül kapható készítményeket. Ezért a HGYSZ szerint ha a kormányzati támogatással elérhető olyan gyógyszerforgalmazási forma, amely nem igényli a gyógyszerész személyes közreműködését, akkor a csomagküldésnek is lehet ugyanolyan létjogosultsága.

Az internetes gyógyszerforgalmazás az elmúlt években dinamikusan, évente körülbelül 50–80 százalékkal növekedett. A koronavírus-járvány jelentős mértékben felgyorsította a térnyerését, így várhatóan a jövőben hasonló mértékű bővüléssel lehet számolni, ha nem változik a szabályozás.