Az eredetileg 2000-es évek elején épült híd ugyan sokáig dacolt az idő vasfogával, de végül beomlott, így használhatatlanná vált. A felújítás anyagi lehetőségek hiányában sokáig váratott magára, a település vezetői azonban végül egy ingatlanközvetítési folyamat nyomán fennmaradó pénzösszeget különítettek el a renoválásra.
A híd felújítása végül 21 millió forintos költségvetésből történt meg, melyhez nagylelkűen hozzájárult a doboziak számára nagy jelentőséggel bíró Wenckheim család is.

Fotó: Kintner Nikolett/behir.hu
– A Wenckheim család nélkül Békés vármegye nem lenne az, ami, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy nemcsak a kultúra, vagy a jótékonykodás területén értek el történelmi jelentőségű tetteket, hanem az épített örökség tekintetében is – emelte ki Kónya István, a Békés Vármegyei Önkormányzat Területfejlesztési Bizottságának elnöke. – Többes üzenete van ennek a hídnak, de különösen az, hogy különböző embereket kapcsol össze, ezért tehát nekünk, közéleti szereplőknek is azon kell dolgozni, hogy ez a híd sokáig megmaradjon.
A település polgármestere elmondta, a használhatatlanná vált híd számos nehézséget okozott a doboziaknak.
– A településrészeket ezen a hídon lehet megközelíteni kerékpáros, illetve gyalogos útvonalon. Hamarabb el lehet érni a fontosabb hivatalokat, gyógyszertárat vagy boltokat, ez pedig fontos kényelmi szempont a hétköznapokban. Ezért is szerettük volna minél hamarabb megvalósítani az újjáépítést – fejtette ki Köves Mihály.

Fotó: Kintner Nikolett/behir.hu
Az ünnepélyes átadáson jelen volt Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő is, aki elmondta, nagy örömmel töltötte el, hogy megboldogult nagyapjáról nevezték el a hidat, akit bár nem ismerhetett, de tudja hogy mindig szívügye volt a település.
– Nagyon fontos volt számomra, hogy ez a híd újra itt legyen. Nagyon megörültem, amikor hozzákezdtek a felújításhoz, nem volt kérdés, hogy valamilyen módon hozzájáruljak a munkálatokhoz, hiszen én magam is minden nap átmegyek ezen a hídon – mesélte a grófnő.
A hídszentelés és a szalag ünnepélyes átvágását követően Köves Mihály és Kónya István egy hordót gurítottak át együtt a hídon, melyet később csapra is vertek.