„Hogyan legyen vonzó a pálya a kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok vagy akár a szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek számára?” – tett fel a kérdést az államtitkár, majd elmondta, hogy a bölcsődékben növelnék a felsőfokú végzettségű szakemberek arányát, az óvodákban pedig azt szeretnék elérni, hogy kizárólag felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok foglalkozzanak a gyerekekkel. Ennek érdekében az óvodai nevelő munkakört méltányos feltételek mellett fokozatosan kivezetik a rendszerből.
– A Teljesítményértékelési Rendszert (TÉR) ebben az évben kivezették, és ehelyett elkezdtünk gondolkodni egy másik szemléletű értékelésben, amelybe a bölcsődéket is be kívánjuk vonni. Ez egy fejlesztő-visszajelző rendszer, és elsősorban a pedagógus önreflexióira, önfejlesztésére épül. Tehát azt a fajta belső motivációt szeretnénk erősíteni, ami valódi minőségi fejlődést tudna produkálni – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: ehhez olyan szakmai továbbképzéseket és mentorálási lehetőségeket is biztosítanának, amelyek valódi segítséget nyújtanak a mindennapi munkájukhoz.
Az államtitkár at óvodai nevelés országos alapprogramjának átalakításáról is beszámolt. A dokumentumot már számos pedagógus és szülő véleményezte, a visszajelzések alapján pedig jelenleg is dolgoznak a végleges változaton. Kereki Judit bízik abban, hogy a következő év elején megszülethet az új alapprogramról szóló kormányzati döntés.
Ehhez kapcsolódva a bölcsőde és az óvoda, valamint az óvoda és az iskola közötti átmenetekre is külön protokollt készítenek. Az államtitkár a rugalmas iskolakezdéssel kapcsolatban megerősítette, hogy ismét a szülő és az óvodapedagógus kezébe került annak eldöntése, hogy a gyermek hatévesen iskolába menjen-e, vagy még egy évig óvodában maradjon. A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának vizsgálatára akkor lenne szükség, ha a szülő és az óvodapedagógus véleménye eltér, illetve ha az óvodában maradó gyermeknek további fejlesztésre van szüksége.
Klimatizálnák az óvodákat és a bölcsődéket
Kereki Judit az intézmények infrastruktúrájának fejlesztéséről is beszélt, amelynek célja, hogy a különböző szükségletű gyermekek számára biztonságos, befogadó és megfelelő környezetet teremtsenek. Ehhez az épületek átalakítására és a gyermekek igényeihez igazodó eszközök beszerzésére is szükség lehet.
Az államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy a gyerekek olyan környezetben legyenek nyáron is, ahol tudnak megfelelő módon fejlődni, játszani vagy tanulni a későbbiekben, éppen ezért a tervek között szerepel a bölcsődék, az óvodák és a pedagógiai szakszolgálatok klimatizálása. Emellett az Agrárminisztériummal már egyeztetnek arról, hogy az iskolatejprogram mintájára óvodatejprogram, valamint óvodai és bölcsődei gyümölcsprogram is indulhasson. A környezettudatosságot és a fenntarthatóságot pedig az új bölcsődei és óvodai alapprogramban is hangsúlyosabbá tennék.
A fejlődési nehézségekkel küzdő gyerekek ellátásán is javítanának
Kereki Judit szerint a korai gyermekkorban különösen fontos, hogy a fejlődési nehézségeket minél hamarabb felismerjék, és a gyerekek időben megkapják a szükséges segítséget. Ennek érdekében egy összehangolt, integrált ellátórendszert alakítanának ki, amelynek központi elemei megyei szintű, kora gyermekkori módszertani intézmények lennének. Ezek elsősorban azokon a területeken segítenék a különböző szolgáltatások összehangolását, ahol a gyerekek és családjaik nehezen férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz. A cél, hogy minden érintett gyermek időben hozzájuthasson a szükséges ellátáshoz, és egyenlőbb esélyekkel indulhasson.
Az államtitkár ennek kapcsán egy Nógrád vármegyében kipróbált modell eredményeit is ismertette. A kísérletben az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és pedagógiai területen dolgozó szakemberek együttműködését egy úgynevezett gyermekútmenedzser segítette, aki összekötötte a családokat a megfelelő szolgáltatásokkal. A program indulásakor az érintett, hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek mindössze 5 százaléka jutott valamilyen ellátáshoz, egy évvel később azonban már 86 százalékuk részesült ellátásban. A gyerekek helyzetét azóta is nyomon követik.
Az államtitkár a szakemberek és a szülők mentális jóllétének fontosságát is hangsúlyozta: mint mondta, a gyermekek számára akkor lehet igazán biztonságos környezetet teremteni, ha az őket nevelő felnőttek is megfelelő támogatást kapnak. Éppen ezért a mentálhigiénés segítségnyújtás és a szülői kompetenciák erősítése is bekerült az államtitkárság céljai közé.
