A csütörtöki ünnepségen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: tíz–tizenöt évvel ezelőtt még jelentős fejlettségbeli különbség volt az ország keleti és nyugati térségei között, ezért a kormány stratégiai célként tűzte ki ennek csökkentését, valamint a déli országrész felzárkóztatását; Békés vármegye fejlesztése kiemelt figyelmet kapott.
– Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a nemzetgazdaság egyik alapját jelenti: egyszerre őrzi az évszázados hagyományokat és képviseli a modern technológiát. A hazai ágazat a legszigorúbb nemzetközi elvárásoknak is megfelel mind élelmiszerbiztonságban, mind mennyiségben. Bár tízmillióan élünk az országban, a magyar mezőgazdaság évente húszmillió ember ellátására elegendő élelmiszert állít elő. Tavaly rekordot döntött az ágazat termelési értéke, amely először haladta meg a 7000 milliárd forintot, ezért minden ehhez kapcsolódó beruházás kiemelt jelentőségű – fogalmazott.
A miniszter kiemelte: jelentős előrelépés, hogy a török Doğuş Çay Orosházán építi meg első külföldi üzemét, ahol burgonya- és kukoricapehely, valamint jeges tea gyártása indul.
– A vállalat évente kétmillió tonna élelmiszeripari alapanyagot dolgoz fel, és mintegy hetvenezer gazdálkodóval áll kapcsolatban. A 42 milliárd forint értékű magyarországi beruházáshoz a kormány 8,3 milliárd forint támogatást biztosít, és 440 új munkahely jön létre Orosházán. Ez új lendületet adhat a város és Békés vármegye fejlődésének is – hangsúlyozta. Hozzátette: a tervek szerint az üzemben évente 200 ezer tonna burgonyát és 50 ezer tonna kukoricát dolgoznak majd fel.
– Ez hatalmas lehetőség a környék gazdálkodóinak, hiszen hosszú távú és kiszámítható felvevőpiac jön létre, ami stabil bevételt és fejlesztési lehetőségeket biztosít számukra. A vállalat az ipari burgonyatermeléshez 3500 hektáron keres együttműködő partnereket, beszállítóinak 90 százaléka magyar lesz, a termékek 85 százalékát pedig exportpiacokon értékesítik majd – mondta.
Erdős Norbert országgyűlési képviselő kiemelte: Orosháza számára ez a rendszerváltás utáni időszak második legnagyobb beruházása, élelmiszeripari szempontból pedig a legjelentősebb.
– A térség az ország egyik hátrányos helyzetű régiója, ugyanakkor kiváló minőségű termőföldekkel rendelkezik, ezért joggal tekinthető az ország éléskamrájának. A szükséges szakmai háttér és humán erőforrás rendelkezésre áll: erős szakképző intézmények működnek a térségben, amelyek biztosítani tudják a vállalat működéséhez szükséges munkaerőt – fogalmazott.
Ayşegül Karakan, a Doğuş Çay igazgatósági tanácsának tagja elmondta: a családi vállalat hat élelmiszeripari területen és az energiaszektorban is jelen van, hét termékkategóriával szolgálja ki a török és a nemzetközi piacokat.
– Legjelentősebb tevékenységünk jelenleg a chipsgyártás: négy üzemünk évente 35 millió tonna terméket állít elő, teljes össztermelésünk pedig eléri a 70 millió tonnát. Európai beruházásunk első helyszínéül Magyarországot választottuk. A magyarországi vállalatot 2026. június 6-án alapítjuk meg, ezt követően megkezdődnek az építkezési előkészületek. Célunk, hogy az építkezést még idén befejezzük, és 2027-ben már elindulhasson az első szállítmány. Hosszú távon a helyi gazdálkodókkal együttműködve szeretnénk fejleszteni a térséget – mondta.
