Tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, ideértve a tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag-és gazégetést is. Csak ott szabad kerti hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet engedi. Tűzgyújtási tilalom idején jellemzően ott is tilos az égetés.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát.
Szabadtéri tűzgyújtás előtt az alábbiakkal kell tisztában lenni:
- Tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.
- Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltókészülék).
- Gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla)
- Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a tüzet.
- Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt a települési önkormányzat rendeletben szabályozza. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos az égetés.
- Az önkormányzati rendeletek meghatározzák az égetés napját vagy napjait, valamint az időkeretet is. Más időpontban tüzet gyújtani tilos!
- A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelem területi szervnél írásban jelezni.
- Baj esetén hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.
A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet.
Forrás: BMKI
