Alig egy éve, szintén a közgyűlésen merült fel annak az ötlete, hogy kezdeni kellene valamit a jaminai bányatavakkal, azokat ugyanis néhány képviselő szerint csatlakoztatni lehetne a város turisztikai látnivalóihoz, ugyanakkor felvetődött az is, hogy amennyiben néhány éven belül megszűnik a környéken a bányászati tevékenységek, nem lesz megoldott a tavak vízellátása, ezért záportározó kialakításáról is szó esett. Azóta munkacsoport alakult, valamint egy hidrológiai tanulmány elkészítésére is pályázatot írtak ki.
Az elkészült tanulmány szerint a bányatavak hosszú távú vízpótlására felszíni, illetve felszín alatti vizek pótlásával is van lehetőség, például az Élővíz-csatornából, illetve a környező kisebb csatornákból, valamint nagy űtmérőjű búvárszivattyúkkal; emellett pedig megállapítható, hogy bányászati tevékenység a következő 50 évben is folytatható a környéken.
A tanulmány szerint a felszíni vizeket használva 521 millió forintba kerülne a vízpótlás, a felszín alatti vizeket használva 158 millió forint a becsült beruházási költség, a záportározó kiépítése esetén a vízátemelés 115 millió forintba kerül, míg a vízminőséget javító levegőztető berendezés költsége 3 millió forint. A tavak kotrása, rendezése, a kikotort hulladék elszállítása 550 millió, míg a tavak nyílt felszínű összeköttetéseinek rekonstrukciója 30 millió forintot tenne ki.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a Kacsás tó vízszintje a Csaba tóéval együtt mozog, előbbi esetében problémák vannak a víz minőségével a felhalmozódott szerves iszap miatt. Az ettől délre fekvő tó sekélyebb és a többinél alacsonyabb a vízszintje, rossz a vízminősége, a közelmúltban halak pusztultak el benne. A tanulmány készítője éppen ezért ennek a tónak a feltöltését javasolja.
A harmadik tó elég mély, viszont gyakran raknak le benne szemetet, ettől függetlenül a déli társánál jobb a vízminősége. Éppen ezért ezt az egységet záportározónak javasolja.
A munkacsoport a tanulmány nyomán azt javasolja, hogy szűkítsék a fejlesztés alá bevonni kívánt terület nagyságát, ugyanis a tulajdonjogok továbbra is rendezetlenek és a fejlesztés is komoly összeget emésztene fel. A beruházások egyébként sem érintenék a Csaba, illetve a Fás tót, mivel előbbi esetében osztatlan közös, utóbbi esetében pedig idegen tulajdonról van szó. A fennmaradó részen is inkább a zöld turizmushoz kapcsolódó, vagyis természetközeli, szabadtéri mozgáslehetőséget megteremtő fejlesztést végeznének, mivel annak alacsonyabb a fenntartási költsége is. Éppen ezért leginkább útjavítást, a területek tisztítását, rendbetételét javasolják, valamint azt, hogy vizsgálják meg további kerékpárutak építésének lehetőségét, amely a Wenckheim-kerékpárút megközelíthetőségét segítené.
A februári közgyűlésen Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a bányatavak komoly értéket képviselnek, mellyel kapcsolatban komoly tervezés indult el. A dokumentációk alapján a vízpótlás megoldható, bár nem kevés pénz fejében, illetve a környéken zajló bányászat függvényében. Hozzátette: a tulajdonosi viszonyok továbbra sem rendezettek, ezért a két nagy tó nem került bele a fejlesztési tervbe, ezen felül ezek a területek rendezettek, karban tartottak. Azt javasolta, hogy a Matróz vendégház esetében haladéktalanul kezdjék meg az ingatlannyilvántartással kapcsolatos teendőket.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) örül annak, hogy elkészült a hidrológiai tanulmány, amely iránymutatást is ad azzal kapcsolatban, hogy a Wienerberger további évtizedekben is folytatná a kitermelést a környéken, így a vízpótlás megoldott.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb kerékpárút épülhet a bányatavakig, illetve előremutatóak a Matróz vendégházat üzemeltető egyesület tervei is.
Dancsó Tibor (DK) úgy emlékszik, hogy a hidrológiai tanulmányt egy környezetvédelmi tanulmánynak is követnie kell, ennek megléte, megismerése függvényében döntenek, ugyanakkor mint megjegyezte, a környezetvédelmi tanulmány nem készült el.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) egy olyan környezet képét festette le a képviselő-testületnek, amely aktív turisztikai programokat, kikapcsolódást nyújt a látogatóknak, azonban nem lát sok esélyt arra, hogy épkézláb terveket készítsenek a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok miatt. A tanácsnok úgy vélte, hogy legalább egy szándéknyilatkozatot kellene írni a jövőre való tekintettel azzal kapcsolatban, milyen fejlesztési tervek vannak a bányatavakkal kapcsolatban.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) rávilágított arra, hogy az előterjesztésben, ahol feladatokat és célokat fogalmaznak meg, a szöveg arra a területre terjed ki, ahol az önkormányzatnak hatásköre van.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) elfogadhatónak tartotta a javaslatot, amely szerint kerüljön bele az előterjesztés szövegezésébe, hogy a RO-HU pályázati lehetőségeket vegyék figyelembe.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy 1982-ben került az első turisztikai koncepció készítésekor hozzá a szakanyag a bányatavak fejlesztéséről. Visszautalt arra, hogy azóta problémás a tulajdonosi jogkör. 40 éve nem sikerült megoldani a problémát, javasolja a folyamatok felgyorsítását.
Dancsó Tibor (DK) emlékeztetett arra, hogy a tavaly áprilisban elfogadtott határozat alapján először szükséges egy hidrológiai vizsgálat, majd egy környezetvédelmi vizsgálat. Bacsa Vendel jegyző viszont arra hívta fel a képviselő figyelmét, júniusban született egy közgyűlési határozat, amely módosította az áprilisi döntést.
