A darrabban heten játszanak. Csortán Zsóka, a tündérmese rendezője elmondta, hogy szereplőként is hozzájárult az előadás létrejöttéhez. Hozzátette, hogy rendezőként nagy kihívást jelent számára, hogy a játékával is közreműködik. Korábban már elmondta a behir.hu-nak, hogy a felelősség súlya alatt kis szerepet osztott magára, hogy teljes egészében követni tudja az alkotási folyamatot.
A mese vizuális képi világáért Szőts Orsi, a bábszínház egykori tagja felelt, a díszletet Deák Réka tervezte. A letisztult látványvilágot a festett síkbábok erősítik. Ezeket a bábokat a színészek maguk előtt tartják, leplek szimbolizálják a testeket és saját kezükkel dolgoznak a jelenetekben. A díszlet néhány székből áll, amelyekből különböző formákat lehet összeállítani, így bármilyen térforma, helyszín kialakítható.
Lenkefi Zoltán, a bábszínház igazgatója elmondta, hogy a román író, Ion Creangă tollából származó tündérmesénél ügyeltek arra, hogy egyértelmű legyen: ezt a tündérmesét egy másik nép találta ki, amit átformáltak, így a darab vizualitásában a magyar népművészetet tükrözi vissza.
Czumbil Emőke a főpróba előtt elmondta: több karaktert is megformál a színpadon.
– A történetben van egy negatív család, amelyben van egy anya és lánya, mindkettőt én alakítom. A két gonosz jellem mellett több apró karaktert is játszom a történetben, de én vagyok az a személy a mesében, aki megkeseríti a hős életét – mondta a bábszínész.
A Könnycsepp királyfi című darabot október 5-én mutatják be a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban.
