A keresőképtelenség elbírálásának célja az, hogy a betegszabadság, illetve táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, miszerint a munkavállaló a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. Keresőképtelennek minősíthető az is, aki betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt például kórházi ellátásban részesül, továbbá akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap.
Az, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, és az, aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén nem tud megjelenni és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, szintén keresőképtelen állományba vehető. Ebben az esetben a háziorvos részéről kizárólag az intézkedést elrendelő tisztifőorvos értesítése alapján történhet meg a keresőképtelen állományba vétel.
Fontos tudni, hogy utóbbi típusú keresőképtelenség esetén a munkáltatónak nem kell betegszabadságot elszámolnia. A biztosított részére ilyenkor táppénz jár, de a munkáltatót nem terheli táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség.
A táppénz összege legalább 2 év folyamatos biztosítási idő esetén a táppénzalap 60, ennél rövidebb biztosítás vagy a kórházi ellátás tartama alatt 50 százaléka. Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén 100, úti balesetkor 90 százalékos mértékű táppénz jár.
Ha a keresőképtelenség a táppénzre jogosultság megszűnését követően nem ér véget, a keresőképtelenségről szóló igazolást a beteg kérésére továbbra is ki kell adni, tekintettel arra, hogy munkajogi szempontból szükséges lehet a munkavégzés alóli mentesülés igazolása.
Dávid Ferenc főosztályvezető
Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
