Ha a munkavállaló a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, a kieső jövedelem egy részét táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. Fontos azonban tudni, hogy a betegszabadságra jogosult részére táppénz csak a betegszabadság lejártát követő naptól állapítható meg.
Betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak betegsége miatti keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság arányos része jár. Például, ha a munkavállaló július 1-jétől dolgozik, az új munkaviszonyában időarányosan 8 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadságra nem csak a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak, hanem a kormányzati szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is jogosultak. Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó, a megbízás alapján munkát végző, vagy a tiszteletdíjas tevékenységet folytató személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.
A betegszabadság alatt folyósított juttatást a munkáltató fizeti. Erre az időre a távolléti díj 70 százaléka jár, ami adó és járulékköteles. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén kórházi igazolás szükséges. A munkáltatónak lehetősége van a kormányhivatalnál a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni.
Dávid Ferenc főosztályvezető
Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
