Betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság arányos részére jogosult. Például, ha a munkavállaló július 1-jétől dolgozik, az új munkaviszonyában időarányosan 8 munkanap betegszabadság illeti meg.
Ha a dolgozó a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, a kieső jövedelem egy részét táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. Lényeges, hogy a betegszabadságra jogosult részére táppénz csak a betegszabadság lejártát követő naptól állapítható meg.
Betegszabadságra nem csak a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak, hanem a kormányzati szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is jogosultak. Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó, a megbízás alapján munkát végző, vagy a tiszteletdíjas tevékenységet folytató személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.
A betegszabadság alatt folyósított juttatást a munkáltató fizeti. Erre az időre a távolléti díj 70 százaléka jár, ami adó- és járulékköteles. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. Fontos tudni azt is, hogy a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató is kérheti a keresőképtelenség felülvizsgálatát a kormányhivataltól, az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 15.800 forint.
Dávid Ferenc főosztályvezető
Békés Vármegyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
