Tovább nőhet az átlagkereset

Növekedésre számítanak a reálkeresetek terén az elemzők.

 

A szakemberek gyorsuló ütemű növekedésre számítanak, akik szerint a több ágazatban tapasztalható munkaerőhiány és az alacsony infláció is segíti az emelkedést. A bruttó átlagkereset 5,9, míg a nettó 7,5 százalékkal volt több februárban, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva bruttó 6,6, nettó 8,2 százalékkal nőtt a kereset.  

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, a következő időszakban még dinamikusabban növekedhetnek a nettó reálkeresletek, mivel az infláció hónapok óta zuhan, márciusban már negatív tartományba került a mutató.

A bruttó átlagkereset növekedésének oka főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a nettó átlagbér-emelkedés elsősorban a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésével magyarázható – mutatott rá a szakértő.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bérdinamika lendülete arra is visszavezethető, hogy a munkaerőpiac feszesebbé vált az elmúlt időszakban, amit az alacsony munkanélküliségi ráta is tükröz. Emellett a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése is jelentős lökést adott – közölte.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője egyebek mellett kiemelte, hogy az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

A szakértő kommentárjában kifejtette, idén 4,7 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,3 százalékos lehet a nettó reálbérek növekedése.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a bérnövekedésnél jelentős felfelé mutató kockázat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelésre lehet számítani a következő években, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Felfelé mutató kockázatot jelent a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.  

Az inflációnál lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalékhoz közeli mértékben is emelkedhetnek – mutatott rá.

Forrás: MTI  

Megosztás: