„Köztudott, hogy az idegenforgalom egyike a koronavírus-járvány által leginkább sújtott gazdasági ágazatoknak – mondja. – Felmérésünk nem minősül reprezentatívnak, ugyanakkor a tapasztalható tendenciákról, a válság helyi hatásairól mindenképpen hasznos információkkal szolgál.”
Hozzáteszi, az idegenforgalom egyike a koronavírus-járvány által leginkább sújtott gazdasági ágazatoknak. A bevezetett korlátozások miatt a turizmust és a benne dolgozókat óriási veszteség érte.
Annak érdekében, hogy a Békéscsabai Turisztikai Egyesület minél tisztább képet kapjon a helyi turizmus, vendéglátás helyzetéről, kilátásairól, kérdőíves felmérést végzett a tagsága körében. A válaszok összesítéseit most megosztjuk.
A kérdőívet kitöltők többsége a szállásadás, vendéglátás és rendezvényszervezés területén tevékenykedik.
A kutatásból kiderült, hogy a pandémia előtti időszakban a többség teljes munkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatta a munkavállalókat. Egy évvel később, 2021. februárjára – bár még mindig a teljes munkaidős foglalkoztatási forma maradt a meghatározó – a részmunkaidős foglalkoztatás aránya megduplázódott a koronavírus járvány előtti állapothoz képest.
A 2019. december és 2021. február közötti időszakban az Egyesület tagságában az 1-10 főt foglalkozgató kisebb cégek domináltak, s számuk a vizsgált időszakban tovább emelkedett. Ezzel párhuzamosan, a vizsgált időszakban a 10-30 fős közepes méretű vállalkozások száma csökkent, az elbocsátások miatt több szolgáltató az 1-10 fős kategóriába került. A 30-50 munkavállalóval rendelkező cégek száma változatlan maradt.
A felmérésben résztvevő szolgáltatók több, mint felénél (56,7 százalék) a Covid19 járvány utáni válság nem járt létszámleépítéssel. A leépítésre kényszerülők nagyobb része (13,3 százalék) a járvány első hullámában hozott szigorítások miatt 2020. első negyedévében, 10 százalék a járvány második hulláma alatt, 2020. negyedik negyedévében, míg az elhúzódó válság miatt további 10 százalék idén, 2021. első negyedévében vált meg munkavállalójától.
A válaszadók 23,3 százaléka felelt úgy, hogy a koronavírus járvány időszakában is változatlan formában működnek tovább, míg szintén 23,3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy működnek ugyan, de nem kínálnak szolgáltatásokat (jelenleg zárva tartanak). A megkérdezettek 26,7 százaléka kapott bértámogatást. A kérdőívet kitöltők közül 2 vállalkozás vett igénybe hitelmoratóriumot, 1 cég távmunkára állt át, 1 cég járulékfizetési kedvezményben részesül, s további 1 válaszadó a pandémia ideje alatt szünetelteti vállalkozását.
Örvendetes, hogy azon megkérdezettek, akik az érvényben lévő korlátozások miatt jelenleg szüneteltetni kényszerülnek vállalkozásukat, egyöntetűen (100 százalék) úgy válaszoltak, hogy amint lehetséges, újra indítják a működésüket.
A megkérdezett vállalkozások csaknem felének (46,7 százalék) kevesebb, mint 2 hónapra elegendő működési tartaléka van. 16,7 százalék rendelkezik 2-3 hónapnyi, 13,3 százalék 4-5 hónapnyi, míg 20 százalékuk több, mint 6 hónapra elegendő tartalékkal.
Azon cégek, melyek munkavállalóik egy részének elbocsátására kényszerültek, az újranyitáskor többségében (66,7 százalék) előnyben részesítik majd ezeket a munkavállalókat, ám 23,3 százalékuk bizonytalan abban, hogy ezek a dolgozók visszatérnek-e hozzájuk. A megkérdezettek fele (50 százalék) szerint csak részben sikerül majd megfelelően képzett munkavállalókat találniuk, 33,3 százalékuk bizakodik, hogy talál megfelelő alkalmazottat, 16,7 százalékuk szerint viszont nem találnak majd megfelelő munkaerőt.
A szolgáltatók felének (50 százalék) véleménye szerint az újranyitást követően egészen másképpen kell majd működtetni a vállalkozásukat, mint a korlátozások bevezetése előtt. Ezzel szemben kevesebben (33,3 százalék) gondolják úgy, hogy a válság elmúlásával ugyanúgy folytathatják tovább, mint ahogyan addig működtek. Kisebb hányaduk szerint (16,7 százalék) csak kevesebb alkalmazottal tudják majd folytatni a munkát.
