Történelmi vetélkedő Gyulán, közel száz résztvevővel

2016. május 11. 05:21 | Mikóczy Erika

Több mint harminc háromfős csapat, vagyis majd száz lelkes, a történelem iránt elfogódott lurkó vetélkedik Gyulán azért, hogy bizonyítsák, szeretik, tisztelik és ismerik közvetlen környezetük történeti gyökereit, szűkebb pátriájukat, s benne a messze földön ismert nevezetes téglavárat (is).

A gyulai önkormányzat hívta életre azt a kétfordulós, általános iskolák 7-8. osztályos és középiskolák 9-10. évfolyamos diákjainak címzett megmérettetést, melynek első állomását március 17-én bonyolították le a Béke sugárút 35. szám alatt található Vigadó impozáns épületében. A második, vagyis záró etap május 17-én következik, ahol az is eldől, melyik háromfős csapat nyeri el a jól megérdemelt fődíjat.

A még februárban, Gyulán és a környékben közhírré tett felhívásra sokan jelentkeztek, s természetesen nem csak a helyben tanuló ifjoncok éreztek magukban bizonyítási vágyat. Dobozról és Elekről is több háromfős csoport kezdett bele az alapos előkészületeket igénylő felkészülésbe, s tették mindezt hatalmas lelkesedéssel, nagy elánnal.

Nem szabad megfeledkezni arról az el nem hanyagolható körülményről sem, hogy a gyulai várat 1566. július 2-án, azaz 450 évvel ezelőtt kezdte el megostromolni a Pertev pasa vezette, nagyjából 30 ezres oszmán birodalmi sereg, míg a vár önfeláldozó védői mindösszesen 2000-2500-an lehettek. A több mint tízszeres túlerő ellenére az ostrom rekord hosszúságúra nyúlt, több mint két hónapig tartott.

Az ostrom kronológiájáról, vagyis időrendjéről dr. Németh Csaba történész tart előadást. Az igen érdekfeszítőnek ígérkező, országos jelentőségűhelytörténeti csemegeként jellemezhető esemény május 12-én 11 órakor kezdődik az Erkel Ferenc Művelődési Központban – Az előadáson térítésmentesen lehet meghallgatni, azonban a részvétel a várható fokozott érdeklődés miatt előzetes regisztrációhoz kötött.

Visszakanyarodva a történelmi, nebulók számára meghirdetett vetélkedőre, meséljen most Cseresznyés János, aki eredeti végzettségének megfelelően történészként tevékenykedik, ez esetben azonban a nem kevésbé felelősségteljes játékmesteri feladatokat is ellátja.

- Az első forduló tapasztalatairól mit érdemes tudni, mit lehet elárulni?

- Nagyon érdekes volt számomra, hogykezdetben a pedagógusok jó része kétkedően állt hozzá a dolgokhoz, már csak azért is, mert korábban az általános iskolai és középiskolás feladatokat, feladatlapokat különválasztottuk. Ilyen volt például a Múzeumi portya elnevezésű esemény is, ami szintén a várról szólt.

A pedagógusok közül sokan tették fel azt a kérdést, hogy vajon az általános iskolások megbirkóznak-e a feladattal, illetve nem lesz-e túl könnyű a középiskolások számára. Az első forduló legfőbb tapasztalata az, hogy mindkét korosztály, illetve iskolatípus tanulói egyaránt kiugróan jól teljesítettek, néhány pontos, minimális különbségek adódtak a tesztben.

- Milyen feladatok voltak?

- A vár építésének története volt az elsődleges téma, továbbá a vár termeiben kiállított tárgyakra, eszközökre is rákérdeztünk. Lehetőséget teremtettünk tehát az önálló vagy csoportos kutatásra, ismeretszerzésre, természetesen lehetett kérdezni is, s ez alapján megoldani a feladatokat, de a vonatkozó szakirodalmat is kiadtuk az ifjoncoknak.

- Mi az általános tapasztalat a felkészültségre vonatkozóan?

- Voltak, akik nagyon alaposan, lexikális oldalról, a szakirodalmat átrágva közelítették meg a feladatokat, voltak, akik az ingyenesen meghirdetett tárlatvezetésre jöttek el és ott jegyzeteltek, de volt olyan is, aki idézőjelben csak beült, s a saját háttértudására alapozva írta meg a tesztet és még így derekasan helytállt. Nem vettük nagyon szigorúra a figurát, hiszen ez egy diákbarát vetélkedő, melynek egyik elsődleges célja az ismeretek könnyedebb átadása, vagyis a szórakoztatva tanítás.

- Nem mindent elárulva, milyen lesz a második forduló?

- A második karika az 1566-os ostromról fog szólni. A dr. Németh Csaba által tartandó előadás ugye május 12-én, a második forduló pedig egy hétre rá, május 17-én lesz. Több mint két hónapig, hatvanhárom napig tartott a koncentrált támadás, ennek lehet eseménytörténeti vetülete, illetve a hadtörténeti momentumai is szóba kerülhetnek. Az erődítmény elestét követően a törökök nagyjából és egészében 129 évig élvezték az idézőjeles vendégszeretetünket, erre az időszakra is ki fogunk térni. Élt egy török származású világutazó, bizonyos EvlijaCselebi, aki bejárta egész Európát.

Volt Bécsben és a Krímben is megfordult, de Egyiptomot is jó alaposan szemügyre vette. Tudható, hogy járt Gyulán is, melyről többkötetes munkájában is említést tett. Ez a leírás nagyjából két és fél oldal és ezt a diákok felhasználhatják a felkészülésükhöz.EvliaCselebi (1611 Isztanbul –1685? Kairó) 1640-től 1680-ig kisebb megszakításokkal egyfolytában utazott. Rokon államférfiak, követek, kereskedők karavánjaihoz vagy felvonuló hadseregekhez csatlakozva a hatalmas Oszmán Birodalom minden szegletét bejárta tehát Bécstől egészen a Perzsa-öbölig, a Volga vidékétől Kairóig. Utazásait tízkötetes munkája, a „Szejáhatnáme – Utazások könyve” őrzi, melyben országokról, városokról, népekről, azok szokásairól, vallásáról, nyelvéről és mindennapi életéről ír. A sokáig feledésbe merült kézirat mára az oszmanisztika fő forrása lett. Gyuláról, az erődítményről szólva még elmondhatóEgészen 1695 januárjáig maradtak a törökök, a vár ezt követően került ismételten keresztény fennhatóság alá. Fontos, hogy a diákoknak erről az időszakról megfelelő ismereteik legyenek, hiszen a tankönyvi, iskolai ismereteik nem elegendőek. Szigetvár ostroma, Zrínyi tevékenysége kötelező anyag, míg a gyulai események ilyen módon nem jelenítődnek meg.

Van még egy fontos forrásmunka, mégpedig a Vörös Mihály, ABajnokok Vég-Gyula Várában című anyaga, ehhez kötődően három kérdés lesz feltéve. Ebből a munkából nagyjából negyven oldal az, amire rá fogunk kérdezni.

Konkrétumok nélkül, csak érdekességképpen elmondhatom, hogykevesen tudják, de a gyulai vitézek nem csücsültek hatvanhárom napig a várban, hanem több alkalommal sikeresen kitörtek, ellentámadásba mentek át és kemény veszteségeket okoztak az ellenségnek.

A vetélkedő ünnepélyes eredményhirdetése és a helyezettek díjainak átadása a Gyulai Végvári Napok megnyitójának keretében, július 29-én lesz. Az eredményekről, a második forduló tapasztalatairól később szintén beszámolunk majd!

FEL