A szokásosnál jóval több fenyőrigó telel idén Magyarországon, azon belül a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is. A Kis-Sárréten naponta láthatjuk többezres csapataikat. Legnagyobb tömegben a Vésztő környéki legelőkön mozognak.
A telelőállomány ugrásszerű növekedésének oka valószínűleg az enyhe időjárás, ami megállásra serkentette az északi országokból érkező, délre tartó csapatokat. A jó időnek köszönhetően ugyanis a hazai tájakon most bőséges a táplálékbázis.
Az ostorfa termésén és a különböző bogyókon (kökény, vadrózsa, galagonya, berkenye) kívül állati eredetű táplálékokhoz (rovarok, pókok, csigák, giliszták) is könnyen hozzá tudnak jutni. Ezt támasztja alá, hogy a vizenyős legelőkön gyakran látjuk őket bíbicek társaságában, melyek közismerten csak állati táplálékot fogyasztanak. Hasonló vegyes (bíbicekből és fenyőrigókból álló) csapatok táplálkozását egyébként más években is megfigyeltük már, de általában csak később, a tavaszi vonuláskor, nem a téli időszakban.
A fenyőrigó viszonylag könnyen felismerhető palaszürke fejéről és tarkójáról, barna hátáról, valamint erősen pettyezett hasáról. Testmérete hasonló a rigóéhoz, 22-24 centiméter hosszú. Magyarországon a fenyőrigók csak kis számban költenek, Európában itt van elterjedésük déli határa. A gyűrűzési adatok alapján a télen felbukkanó csapatok döntő többsége Észak-Európából érkezik.
Érdekes, hogy míg fenyőrigókból a szokásosnál jóval több van nálunk ezen a télen, addig az egyéb északi énekesmadarak (sárgacsőrű kenderike, süvöltő stb.) meglepően kis számban vannak jelen.
Forrás: kmnp.hu
