Sokkal többet költ Magyarország az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére, ezt Palkovics László oktatási államtitkár mondta kedden. Az sem elhanyagolható, hogy emellett folyamatosan épülnek és újulnak meg a tornatermek és a tanuszodák. Csak idén még negyven új tanuszodát, tornatermet, tantermet, és akár komplett új iskolát adnak át.
Míg 2015-ben Magyarországon a hároméves gyermekek 81 százaléka járt óvodába, addig az OECD-átlag 78 százalék, a négyévesek körében pedig a 95 százalékos magyar arány áll szemben az OECD 89 százalékos adatával.
Az államtitkár ismertette, Magyarországon a középfokú végzettségű fiatal felnőttek elhelyezkedési esélyei az elmúlt tíz évben az OECD-átlagához képest igen pozitívan változtak. Az sem elhanyagolható, hogy a szakképesítéssel rendelkezők esetén is az egyik legjobb arányt produkálja az ország. A jelentés kiemeli, hogy ez alapvetően erős és integrált képzési rendszernek köszönhető.
Több pénzt keresnek a tanárok, csak lassan nyugdíjba mennek
Az államtitkár megjegyezte: a használt módszertan szerint, ha a GPD-arányos ráfordítást nézik, akkor a 2014-es adatok szerint az oktatási kiadások mintegy négy százalékot tesznek ki, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ugyanakkor 2015 óta folyamatosan nőnek a források, s míg 2013-ben 1386 milliárd forint volt az oktatási rendszerre fordított összeg, addig jövőre a becsült adatok szerint a 2100 milliárdot is meghaladja majd.
Palkovics László kitért arra is, hogy a tanári bérek 2013-ban Magyarországon még az egyik legalacsonyabbak közé tartoztak, ugyanakkor 2015-ben a pedagógus életpálya keretében 31 százalékkal nőttek, bár akkor még nem érték el az OECD-átlagot. 2017 szeptemberére ezt az arányt a bérek nagyjából elérték a diplomás keresetekhez viszonyítva, a növekedés üteme azonban a legmagasabb volt hazánkban az OECD-államok közül. A pedagógusok korfája ugyanakkor tovább romlott, és a nyugdíjhoz közel állók száma nőtt – említett meg Palkovics László egy másik megállapítást.
Kitért arra is, hogy a jelentés szerint a pedagógus szakképzettséggel bírók 82 százaléka állásban van, ez elmarad némileg az OECD-átlagtól, a felsőfokú intézmények kibocsátása ugyanakkor ezen a téren a legmagasabb az OECD-országok közül.
Könnyebb a diplomásoknak
Palkovics László hangsúlyozta, Magyarországon, ha valaki műszaki, természettudományos, informatikai végzettséggel bír, lényegesen nagyobb eséllyel talál munkát, mint az OECD-átlaga. A jelentés megállapításai közül kiemelte, hogy Magyarországon a diploma továbbra is jó befektetésnek számít, a megtérülést tekintve hazánk az elsők között van.
A felsőfokú végzettségűek körében egyébként hazánkban a legalacsonyabb, 2,5 százalékos a munkanélküliség az OECD államai közül.
Az oktatási államtitkár a jelentés általános megállapításai közül kiemelte, hogy a fiatalok továbbra is preferálják a magasabb fokú tanulmányokat, és a felsőfokú végzettséggel bírók elhelyezkedési esélyei lényegesen jobbak. Emellett az oktatásra fordított összeg nagyobb mértékben nőtt, mint a végzettek száma.
Ezzel szemben a szakmai végzettséggel nem rendelkezők körében az OECD-átlag a jellemző, azaz mintegy 15 százalék nem talál munkát.
Több pénz jut oktatásra, iskolákra, és sportra
Jelenleg közel 50 településen zajlanak iskolafejlesztési beruházások. A tornaterem-építési és tanuszoda-fejlesztési beruházásokra a kormány, 17,7 milliárd forintot fordít 2014 óta összesen az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint. Fontos célkitűzés, hogy a magyar gyerekek tanuljanak meg úszni, hiszen 2017 nyarán legalább harminc ember fulladt Magyarország valamelyik természetes vizébe, mert nem tudtak úszni.
A beruházások teljes mértékben hazai, kormányzati forrásból valósulnak meg, a tanuszodák esetében pedig az üzemeltetés költségeit is az állam vállalja. A létesítmények üzemeltetője a Nemzeti Sportközpontok lesznek.
Egy tanuszoda üzemeltetése egyébként hozzávetőleg 80 millió forintba kerül évente, amelynek egy részét a dologi kiadások, másik részét a személyi kiadások teszik ki, figyelembe véve hogy a szabályszerű működéshez 12 hónapos napi 12 órás üzemeltetés mellett átlagosan 8 főre van szükség.
A tornaterem-építési program során a tornatermek a helyi igényekhez igazodva, négy típus alapján épülnek meg, ez azt jelenti, hogy a pálya mérete, illetve a kiszolgáló helyiségek területe változhat.
dén több mint 40 átadás várható, számos településen készül el új tanuszoda, tornaterem, tanterem, vagy akár komplett új iskola. Többek között Csanádpalotán, Bárándon, Dunaalmáson, Görgetegen, Nyírbogáton, Szomódon, Konyáron, Gárdonyban, Andocson, Érden, Kistarcsán, Pázmándon és Erken elkészültek az ú j tornatermek, és várhatóan még ebben az évben birtokba vehetik a gyermekek a létesítményeket Dabason, Kabán, Nagyberényben, Nagyrábén, Sárrétudvarin , Szerepen és Zichyújfaluban is.
A tanuszodák esetében kilenc településen várható ünnepélyes átadás az ősz folyamán, így Bélapátfalván, Derecskén, Dunakeszin, Edelényben, Gyálon , Putnokon, Sárbogárdon, Tokajban és Tolnán.
Emellett a csengeri tanuszodát már átadták, illetve a többi településen is folyamatban vannak a kivitelezési munkálatok. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében 13 településen valósultak meg tanterem-fejlesztések és hamarosan a veresegyházi tanterem-beruházás is befejeződik. Még ebben az évben megépül Izsákon, Dunakeszin, Geszten és Fertődön is az új iskola.
Forrás: MTI, hirado.hu
