Rövidebb tanórájuk lehet a kisdiákoknak

2016. június 12. 09:58 | Zsíros András

Várhatóan harmincperces tanórák lesznek az általános iskola első és második osztályában a jövőben – nyilatkozta a Magyar Időknek Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.

Ismertetése szerint az óvoda utáni első két iskolai évben fontos, hogy a kisdiákok ne legyenek túlzott mértékben leterheltek, így a szaktárca álláspontja szerint nincs szükség a 45 perces órákra. „Amennyiben lerövidülnek a tanórák, a pedagógus szabadon dönthet majd arról, hogy mit csinál a gyerekekkel a fennmaradó időben, például kiviheti őket hamarabb játszani” – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett: a jövő év végére elkészül az új Nemzeti alaptanterv (Nat), amelynek alapján jelentősen csökken a kötelező óraszám. Ezzel összefüggésben Palkovics László elmondta, a szaktárca javaslatai közt szerepel, hogy nagyobb szülői beleszólást biztosítsanak a választható tantárgyak körének meghatározásában.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az utóbbi években a tanárok terhei jelentősen megnövekedtek, ugyanakkor a köznevelési törvény módosításával változik a helyzet. „A továbbiakban a 32 órás bent tartózkodás ellenőrzését az iskolaigazgatókra bízzuk, akik a tanárokkal kapcsolatos munkáltatói jogkörökből is többet visszakapnak, ezenkívül rendelkeznek majd keretgazdálkodási joggal is” – hívta fel a figyelmet Palkovics László.

Hozzátette: ugyancsak az iskolaigazgatót erősít, hogy a pedagógusbér-emelés utolsó, jövő évi üteménél dönthet majd arról, hogy az összeget miként ossza szét a tantestületben. Ezzel az intézményvezetőnek lehetősége lesz, hogy honorálja a nagyobb teljesítményt.

Emlékeztetett, hogy a finanszírozás kérdésében is előrelépés történt az utóbbi hónapokban, hiszen mostanra tudják, hogy a 2016-os évben mekkora a tagintézmények pontos költségvetése. Megjegyezte: az iskolák jövő év eleji átvételéhez is megvannak a fő számok, ugyanakkor itt még szükség lehet pluszforrásokra, amit azonban a költségvetés biztosítani fog.

Palkovics László elmondta, hogy átalakítják a túlcentralizált fenntartói rendszert is, így a jövőben az 58 tankerület létrehozásával a döntéshozatal lényegesen közelebb kerül az iskolákhoz. „A továbbiakban a tankerületi vezető és az iskolaigazgató mindenről együtt dönt” – hívta fel a figyelmet a politikus. Szavai szerint a jövő heti Köznevelési Kerekasztal-ülésen egyebek mellett a szeptember 1-jétől hatályos módosított Nat-ról tárgyalnak. „Nincs megállás, a nyár munkával telik” – fogalmazott Palkovics László.

„Az intézményfenntartás átalakítása nem csak névváltoztatást jelent: az új tankerületi rendszer sokkal nagyobb lehetőséget biztosít majd az iskolák feladatainak megbízhatóbb ellátására, és nyugodtabb, kiszámíthatóbb intézményi munkát tesz majd lehetővé” – mondta a lapnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Szerinte a költségvetési számok alapján biztonságos fenntartás valósulhat meg a továbbiakban, azt azonban megjegyezte, az iskolák 2017 januári átvételéhez szükséges pluszforrás nagyságát egyelőre nehéz megbecsülni.

Az elnök pozitív változásnak nevezte, hogy a jövőben az intézményvezetőknek érdemi beleszólása lesz a pedagógusok alkalmazásába és felmentésébe. Szerinte az intézmények felelősséggel tudnak majd dolgozni, ha az igazgatók a szakmai-dologi vagy a bérkérdésben keretgazdálkodással rendelkeznek. A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása kapcsán Horváth Péter előrelépésnek nevezte, hogy nem kell majd év közben elküldeni azokat a tanárokat, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt. Azt viszont még szeretnék elérni, hogy amennyiben nincs feladatcsökkenés, lehessen a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyére új kollégát felvenni.

A minősítési rendszer átalakítása terén az elnök pozitív változásnak tartja, hogy azok a pedagógusok, akiknek hét évnél kevesebb idejük van a nyugdíjig és pedagógus I. fokozatban vannak, minősítés nélkül kerülnek át a II-es fokozatba, továbbá a tanfelügyeleti ellenőrzés csak ötévente lesz esedékes. Üdvözölte azt is, hogy a tanárok 22–26 óra közti munkaidejébe beleszámít majd az osztályfőnöki, illetve a munkaközösségi munka, és a legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy minél hamarabb szülessen meg az új Nat koncepciója.

FEL