Az Eurostat legfrissebb adatai alapján szintén a covid-gazdaság győztesei közé tartoznak a kondigépek és tornatermi felszerelések gyártói, legalábbis erre utal, hogy júniusban, majd pedig júliusban is rekordot döntött az Európai Unióba érkező kondigépek importja.
A határzárak és termelés leállása miatt a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható ideiglenes fennakadások következtében márciusban és áprilisban először többéves negatív rekordra esett vissza az import.
Csakhogy aztán júniusban és júliusban éves szinten 44 és 42 százalékos növekedéssel olyan forgalom alakult ki, amilyet az európai statisztikai hivatal adatfelvételei során még soha nem tapasztalt. A kiugrás abból a szempontból is érdekes, hogy a kondigépek importja általánosságban az év végi időszakban, az ünnepek környékén, vagy az év elején – valószínűleg az egészségesebb életmód folytatására vonatkozó fogadalmaktól nem függetlenül – szokott megnőni.
Az európai trendekhez hasonló folyamatok a KSH magyarországi importra vonatkozó adatai alapján is láthatóak: a február és április közötti összeomlást itt júniusban még nem követte rekord, júliusban viszont annyi edzőgépet vettünk külföldről, ami rekordnak számít a 2015 és 2020 közti időszakra vonatkozóan, amikorra a KSH adatbázisában elérhetőek az erre vonatkozó adatok.
A legtöbb edzőgépet egyébként Kínából importálják az EU-ba, 2020 első félévében az EU-n kívülről érkező import csaknem háromnegyede Kínából érkezett. Az EU többi nagy kereskedelmi partnere Tajvan, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Ez a négy ország összesen lefedi az uniós import 95 százalékát.
A lezárásokat követő hónapokban egyébként számos házi és ház körül végezhető szabadidős tevékenységhez szükséges termék forgalma nőtt nagyot. Tavasszal és nyár elején például egy ideig kerékpárhiány volt Magyarországon, de a kertes házak forgalmának fellendülésével együtt a medencék iránti kereslet is nagyot nőtt. Sokan a ház körüli munkákkal töltötték a szabadidejüket a karantén alatt, ennek köszönhetően a tüzép telepek forgalma is nőtt, mert megugrott a lakossági vevők kereslete a házfelújításhoz és kertépítéshez szükséges anyagok iránt.
A fogyasztói szokások gyors átalakulása olyan mértékű hatással volt a kiskereskedelemre, hogy az angolszász médiában külön kifejezést kezdtek el használni a jelenségre, „fészekgazdaságnak” (nesting economy) nevezve az otthonukhoz kötött fogyasztók által dominált kiskereskedelmi piacot.
