Kiemelte: a pilóta nélküli légi járművek, a drónok alkalmazása folyamatosan bővül, Magyarországon számos jó példa van különböző iparágakban erre. A védelmi ipar mellett a mezőgazdaságot, vagy a szállítmányozást emelte ki. A következő 5-10 évben a dróntechnológia gyors, tömeges elterjedése várható, a következő két évben megtízszereződhet a drónrepülések száma, és a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma Európában húsz éven belül meghaladja majd a százezret, a gazdasági hatása pedig a tízmilliárd eurót - ismertette.
Hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy a dróntechnológia alkalmazása előnyt jelentsen az országnak, munkahelyeket teremtsen, hatékonyabbá tegye a termelést és a szolgáltatásokat, biztonságosabbá tegye az életet. A konferencia jó alkalmat teremt a fejlesztések összefogására, a nyitott kérdések és felmerülő problémák megtárgyalására és megoldására - vélekedett. Fontosnak nevezte a rendezvényt a nemzetközi partnerekkel folytatott tapasztalatcserékhez is.
Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: minden remény megvan arra, hogy a következő időszakban elindulhatnak a drónfejlesztések, pályázatok. Beszámolt arról, hogy a Klebersberg Központ az elmúlt időszakban 840 drónt telepített az iskolákba, létrejön a sulidrón-hálózat, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.
Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke arról tájékoztatott, hogy a létrehozott drón-ökoszisztémában már 134 koalíciós tag van. Mostanra átfogó iparági stratégia van, támogató keretrendszerrel, így nemzetgazdasági szinten várható a versenyképesség növekedése - mondta. A következő években a technológia a mindennapok részévé fog válni, tette hozzá. A drónpiac potenciális GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer - ismertette. A társadalmi hasznok közé sorolta a veszélyes munkakörök kiváltását.
MTI
