A Békés vármegyei Vadászkamara is képviseltette magát a Békés Vármegyei Közfoglalkoztatási és Nemzetiségi Értékek Kiállításon, ahol a vadászat hagyományait mutatták be az érdeklődőknek. Ennek fokuszpontjában a vadpörkölt állt, ami a vadászat hagyományának egyik magyar kincse.
Hrabovszki János, az Országos Vadászkamara Békés vármegyei szervezetének elnöke (Fotó: Bere Mátyás/Behir.hu)
Hrabovszki János, az Országos Vadászkamara Békés vármegyei szervezetének elnöke kifejtette, hogy a vadhús szerencsére fontos része a magyar gasztronómiának, de például a galamb-, vagy a mezeinyúl_fogyasztás elmarad a szarvas mellett. Hozzátette, hogy egy ilyen eseményen közelebb lehet hozni az embereket ezekhez az ízekhez.
– A vadászkamarának rendkívül jó kapcsolata van a kormányhivatallal, és ezt ápolva gondoltuk azt, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan most is itt leszünk. Fontos, hogy a helyiek lássák a vadászokat és megkóstolhassák a vadételeket, ami a mai napon dámszarvas pörkölt – fogalmazott az elnök.
Gyomaendrőd város polgármestere, Toldi Balázs elmondta, hogy városuk közfoglalkoztatottjai sokféle termék készítésén dolgoznak. Ilyen például a homoktövis termesztés és az abból készült különféle produktumok megalkotása, de gyümölcsök és például paradicsom aszalása is része a termékpalettának.
– Nálunk közfoglalkoztatásban 60-70 fő dolgozik nagyságrendileg, három fő területen. Ezek a közterületek rendbetartása, földművelési munkák és a betakarítás. Mikor 2014-ben polgármester lettem, közel 350 közfoglalkoztatott volt, akiket a településünk foglalkoztatott, ez a gazdasági eredményeknek köszönhetően 60-70 főre csökkent – fogalmazott Gyomaendrőd városfője.
Mokán István, Sarkad polgármestere kifejtette, hogy a startmunka mintaprogramban előállított termékekkel érkeztek Békéscsabára.
– A városban közel tíz éve még nagyságrendileg 600 közfoglalkoztatott volt, hála istennek nagyrészük az elsődleges munkaerőpiacon el tudott helyezkedni, így ma már csak 104 közfoglalkoztatott dolgozik a program keretében. A településen több száz hektáron termelünk és több tíz hektárnyi kertészetünk is van, de évek óta van állattenyésztés is a városban.
Csanádapáca polgármestere, Oláh Kálmán is elmondta, hogy sokféle terméket gyártanak a településen.
– A gazdaságélénkítő program keretében nyertünk egy 120 millió forintos összeget, amit egy komplex prés- és sajtolóüzemet építésére költöttünk, ennek egyik részében olajat, a másikban pedig ivólevet gyártunk – emelte ki a településvezető.
A nap folyamán a vadászokhoz hasonlóan sokan főzésbe kezdtek a főtéren, így tett a népszerű cigányvendéglős, Ásós Géza is, a Kira vendéglő tulajdonosa és főszakácsa is, aki ugyan magyar ételt, toroskáposztát főzött, de azt a roma gasztronómia stílusában.
– Ezen a vásáron még soha korábban nem fogyott el ilyen hamar az étel, amit mi készítettünk, így úgy döntöttem, hogy este hat óráig nem fogok itt ülni üres fazék mellett, ezért egy paprikáskrumplit még feldobunk, de természetesen romásan, csülökkel, kolbásszal, sült tepertővel – mondta el a vendéglős, aki hozzátette, most egy óra alatt fogyott el az egész napra szánt étel.
Kötegyán közfoglalkoztatottjainak is a földművelés a munkájuk legfontosabb része, ők már hamarosan az őszi fokhagymát fogják betakarítani. A község pavilonjánál a helyi hagyományos bihari lecsót készítették, amelyben helyi termények az alapanyagok. De ha már főzés, akkor kiemelendő Méhkerék is, ahol a közétkeztetésben a településen előállított tészta kerül az asztalokra.
Galéria
